|
Előszó
|
11
|
|
Bevezetés
|
15
|
|
A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel
|
15
|
|
Értékelés és periodizáció
|
17
|
|
Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján
|
17
|
|
A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja
|
18
|
|
Periodizáció az elméleti szintézis szerint
|
20
|
|
Absztrakció. Modellalkotás
|
21
|
|
A tudományelmélet elemei
|
23
|
|
Csalóka egyszerűség
|
23
|
|
Ráció és empíria
|
24
|
|
Az induktív módszer buktatói
|
26
|
|
A történelem dinamikája
|
27
|
|
A mozgató erők
|
27
|
|
Határok. Lehetőségek. Veszélyek
|
31
|
|
Bizonytalanság az egzaktságban
|
32
|
|
A fizika új szerepkörben
|
33
|
|
A fizika korszakai és azok jellemzése
|
34
|
|
Az antik örökség
|
39
|
|
A görögök adóssága
|
39
|
|
A tudomány kezdetei
|
39
|
|
Egyiptom és Mezopotámia
|
40
|
|
Összhangzó szép rend
|
52
|
|
Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok
|
52
|
|
Misztika és matematika: Püthagorasz
|
57
|
|
Gondolat és valóság
|
61
|
|
Platón a megismerésről és az ideákról
|
63
|
|
Az anyag és mozgás. Az arisztotelészi szintézis
|
66
|
|
Atomok és elemek
|
66
|
|
A földi mozgás: a peripatetikus dinamika
|
71
|
|
Az égi mozgás
|
76
|
|
Az arisztotelészi világkép
|
79
|
|
Részletek Arisztotelész Metafizikájából
|
80
|
|
Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei
|
83
|
|
Arkhimédész
|
83
|
|
Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere
|
92
|
|
A kozmosz méretei. Geográfia
|
94
|
|
Geometria
|
97
|
|
Eszközök, technika
|
100
|
|
A hellenizmus alkonya
|
102
|
|
Pesszimista bölcsek
|
102
|
|
Ágoston az asztrológia képtelenségeiről
|
107
|
|
Ágoston az időről
|
108
|
|
Az örökség sáfárai
|
113
|
|
Ezer év mérlege
|
113
|
|
Miért nincs folytatás?
|
113
|
|
Európa formát ölt
|
114
|
|
A technika forradalma
|
120
|
|
Kolostorok, egyetemek
|
121
|
|
Az antik örökség átmentése
|
127
|
|
A közvetlen csatorna
|
127
|
|
Bizánc
|
129
|
|
Az arab közvetítés
|
130
|
|
Vissza a forráshoz
|
131
|
|
Hinduk és arabok
|
133
|
|
A tízes számrendszer
|
133
|
|
Algebra - Algoritmus
|
134
|
|
Az arab csúcsteljesítmény
|
135
|
|
Nyugat magára talál
|
136
|
|
Fibonacci: a számolás művésze
|
137
|
|
Jordanus Nemorarius, a statikus
|
138
|
|
A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton College
|
139
|
|
A megreformált peripatetikus dinamika
|
141
|
|
Buridan impetuselmélete
|
142
|
|
Fizika az asztronómiában
|
143
|
|
Eredmények
|
144
|
|
Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett
|
144
|
|
Természetfilozófia a középkorban
|
147
|
|
Hit, tekintély, tudomány
|
147
|
|
Hit és tapasztalat
|
149
|
|
A reneszánsz és a fizika
|
152
|
|
Művészet, filológia, természettudomány
|
152
|
|
Előrelépés a mechanikában
|
154
|
|
A művészek tudománya
|
155
|
|
Leonardo da Vinci
|
156
|
|
A szakasztronómusok színre lépnek
|
159
|
|
A nyomtatott könyv szerepet kap
|
161
|
|
Rombolás és alapozás
|
165
|
|
A világ 1600 körül
|
165
|
|
Számmisztika és valóság
|
169
|
|
Vissza Platónhoz - új szellemben
|
169
|
|
A múltba néző forradalmár: Kopernikusz
|
170
|
|
Egy kompromisszum: Tycho de Brahe
|
178
|
|
A világ harmóniája: Kepler
|
181
|
|
Galilei - és akiket elhomályosít
|
185
|
|
Az égi és földi világ egysége
|
185
|
|
Lejtő. Inga. Hajlítás
|
190
|
|
Galilei nagysága
|
196
|
|
A háttérben: Stevin és Beeckman
|
198
|
|
A csatlakozás lehetősége
|
199
|
|
Az új filozófia: a kételyből módszer lesz
|
201
|
|
Bacon és az induktív módszer
|
201
|
|
Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes
|
204
|
|
Descartes mozgástörvényei
|
206
|
|
Az első kozmogónia
|
207
|
|
A kultúra peremén
|
211
|
|
Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján
|
213
|
|
A Descartes-Snell-törvény
|
213
|
|
A Fermat-elv
|
217
|
|
Vákuum és légnyomás
|
219
|
|
Kezdő lépések a ma kémiája felé
|
222
|
|
Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens
|
227
|
|
A dinamika huygensi axiómái
|
227
|
|
A matematikai inga
|
229
|
|
A cikloidális inga
|
231
|
|
A fizikai inga
|
233
|
|
Az ütközési törvények mint az inerciarendszerek ekvivalenciájának következményei
|
235
|
|
A körmozgás
|
235
|
|
Newton és a Principia. A newtoni világkép
|
238
|
|
A Newtonra váró feladatok
|
238
|
|
Az erőhatás a mozgásállapot változatója, és nem fenntartója
|
239
|
|
Az egyetemes gravitáció törvénye
|
243
|
|
Részletek a Principiából
|
247
|
|
A filozófus Newton
|
252
|
|
A klasszikus fizika kiteljesedése
|
261
|
|
A XVIII. század induló tőkéje
|
261
|
|
Eredmények, és amiről eddig még nem esett szó
|
261
|
|
Hullám vagy részecske
|
261
|
|
A koordinátageometria
|
268
|
|
A differenciál- és integrálszámítás: az egészen "nagyok" vitája
|
270
|
|
Descartes mellett és ellen
|
274
|
|
Voltaire és a filozófusok
|
277
|
|
Méltó utódok: D'Alembert - Euler - Lagrange
|
279
|
|
A továbbhaladás lehetséges útjai
|
279
|
|
A statika eredményei
|
281
|
|
A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta
|
282
|
|
Az első variációs elv a mechanikában: D'Alembert
|
287
|
|
Modern gondolatok
|
289
|
|
A mechanika mint poézis
|
291
|
|
A fény százada
|
293
|
|
A felvilágosodás
|
293
|
|
Részletek Holbach: A természetről című művéből
|
294
|
|
A Nagy Enciklopédia
|
297
|
|
D'Alembert: Elöljáró beszéd
|
298
|
|
A fizika szilárdnak hitt fundamentuma: Kant
|
302
|
|
Az effluviumtól az elektromágneses térgi
|
304
|
|
Petrus Peregrinus és Gilbert
|
304
|
|
A haladás menetrendje
|
305
|
|
Kvalitatív elektrosztatika
|
306
|
|
A mérő elektrosztatika
|
311
|
|
Az elektromos töltések áramlása
|
315
|
|
Az áram mágneses tere: A természetfilozófia termékenyítő hatása
|
317
|
|
Az áramok kölcsönhatása: a newtoni gondolat kiterjesztése
|
319
|
|
Faraday: a legnagyobb kísérletező
|
321
|
|
Maxwell: az elektromágneses tér
|
325
|
|
Az elektromágneses fényelmélet
|
330
|
|
Lorentz elektronelmélete
|
334
|
|
Hő és energia
|
335
|
|
A hőmérő
|
335
|
|
A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black
|
337
|
|
És mégis mozgás a hő: Rutherford
|
338
|
|
Fourier elmélete a hővezetésről
|
340
|
|
A caloricum és állapotegyenlet
|
342
|
|
A Carnot-ciklus
|
343
|
|
A hő kinetikus elmélete: az első lépések
|
344
|
|
Az energiamegmaradás tétele
|
345
|
|
A kinetikus gázelmélet
|
347
|
|
A termodinamika második főtétele
|
348
|
|
Entrópia és valószínűség
|
350
|
|
Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom
|
355
|
|
A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója
|
355
|
|
Az elektron: J. J. Thomson
|
356
|
|
Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer
|
360
|
|
Az első elképzelések az atom felépítéséről
|
361
|
|
Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek
|
364
|
|
Búcsú a XIX. századtól
|
366
|
|
A XX. század fizikája
|
371
|
|
"Felhők a XIX. századi fizika egén"
|
371
|
|
Befejezés vagy kiindulás
|
371
|
|
Mach és Ostwald
|
372
|
|
A relativitáselmélet
|
375
|
|
Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása
|
375
|
|
Beillesztési kísérletek
|
377
|
|
A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré
|
381
|
|
Távolság- és időmérés
|
386
|
|
A tömeg-energia-ekvivalencia
|
389
|
|
Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója
|
392
|
|
Einstein a téridőről
|
396
|
|
Newton, Einstein és a gravitáció
|
398
|
|
A kvantumelmélet
|
401
|
|
A feketesugárzás a klasszikus fizikában
|
401
|
|
Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út
|
404
|
|
Az energiakvantum megjelenik
|
406
|
|
Einstein: a fény is kvantált
|
410
|
|
Bohr: az atom "klasszikus" kvantumelmélete
|
410
|
|
A sugárzási formula klasszikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához
|
413
|
|
A mátrixmechanika: Heisenberg
|
414
|
|
Einstein és Heisenberg
|
418
|
|
A hullámmechanika: Schrödinger
|
419
|
|
Heisenberg: A koppenhágai értelmezés
|
424
|
|
Operátorok. Kvantumelektrodinamika
|
431
|
|
A kauzalitás problémája
|
436
|
|
Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről
|
440
|
|
Munkaeszköz és filozófia
|
442
|
|
Mi maradt a klasszikus fizikából?
|
444
|
|
Magszerkezet. Magenergia
|
447
|
|
Visszatekintés az első három évtizedre
|
447
|
|
Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai
|
452
|
|
Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel
|
454
|
|
A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford
|
456
|
|
A Rutherford-Bohr modell kialakul
|
460
|
|
Az első mesterséges magátalakítás
|
461
|
|
A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható
|
462
|
|
Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron
|
462
|
|
A mag felépítése: magmodellek
|
463
|
|
A maghasadás: kísérleti evidencia, elméleti kétely
|
467
|
|
A láncreakció: az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik
|
471
|
|
Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében
|
473
|
|
A fizikus felelőssége
|
475
|
|
Törvény és szimmetria
|
475
|
|
A történész szerepe a ma fizikájának leírásában
|
475
|
|
Az elemi részek megjelenési sorrendje
|
476
|
|
Néhány szó a kozmikus sugárzásról
|
480
|
|
Gyorsítók. Detektorok
|
481
|
|
Az alapvető kölcsönhatások
|
483
|
|
Megmaradási törvények
|
485
|
|
Szimmetria-invariancia-megmaradás
|
487
|
|
Jobb-bal szimmetria?
|
490
|
|
"A kis aszimmetria növeli az esztétikumot"
|
493
|
|
Vissza az apeironhoz
|
494
|
|
Energia az elemi részek segítségével?
|
496
|
|
A harmadik évezred küszöbén
|
497
|
|
Az ember és a kozmosz
|
498
|
|
Új információs csatornák
|
498
|
|
A csillagok energiatermelése
|
501
|
|
Születés, élet, halál - csillagléptékben
|
502
|
|
Az Univerzum kialakulása
|
506
|
|
"A semmi és a végtelen között"
|
509
|
|
Irodalom
|
511
|
|
Név- és tárgymutató (Készítette: Dr. Csurgayné Ildikó)
|
519
|
