Simonyi Károly - A fizika kultúrtörténete

Előszó

11

Bevezetés

13

A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel

13

Értékelés és periodizáció

14

Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján

14

A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja

15

Periodizáció az elméleti szintézis szerint

18

A modellalkotás szerepe

19

A tudományelmélet elemei

20

Periodizáció a fizika társadalmi szerepe szerint

25

Az egyes korszakok alapvető karakterisztikumai

26

Az antik örökség

31

A görögök adóssága

31

A tudomány kezdetei

31

Egyiptom és Mezopotámia

33

Összhangzó szép rend

41

Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok

41

Misztika és matematika: Püthagorasz

45

Gondolat és valóság

49

Platón a megismerésről és az ideákról

51

Az anyag és mozgás. Az arisztotelészi szintézis

54

Atomok és elemek

54

A földi mogzás: a peripatetikus dinamika

58

Az égi mozgás

64

Az arisztotelészi világkép

68

Részlet Arisztotelész Metafizikájából

70

Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei

72

Arkhimédész

72

Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere

81

A kozmosz méretei. Geográfai

83

Eszközök, technika

86

Geometria

88

A hellenizmus alkonya

90

Pesszimista bölcsek

90

Ágoston az asztrológia képtelenségeiről

93

Ágoston az időről

94

Az örökség sáfárai

99

Ezer év mérlege

99

Miért nincs folytatás?

99

Európa formát ölt

100

A technika forradalma

105

Kolostorok, egyetemek

107

Az antik örökség átmentése

112

A közvetlen csatorna

112

Bizánc

114

Az arab közvetítés

115

Vissza a forráshoz

116

Hinduk és arabok

117

A tízes számrendszer

117

Algebra - Algoritmus

118

Az arab csúcsteljesítmény

119

Nyugat magára talál

121

Fibonacci: a számolás művésze

121

Jordanus Nemorarius, a statikus

122

A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton College

124

A megreformált peripatetikus dinamika

125

Buridan impetuselmélete

126

Fizika az asztronómiában

127

Eredmények

128

Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett

129

Természetfilozófia a középkorban

131

Hit, tekintély, tudomány

131

Hit és tapasztalat

134

A reneszánsz és a fizika

135

Művészet, filológia, természettudomány

135

Előrelépés a mechanikában

137

A művészek tudománya

138

Leonardo da Vinci

139

A nyomtatott könyv szerepet kap

141

Rombolás és alapozás

145

A világ 1600 körül

145

Számmisztika és valóság

149

Vissza Platónhoz - új szellemben

149

A múltba néző forradalmár: Kopernikusz

150

Egy kompromisszum: Tycho de Brahe

158

A világ harmóniája: Kepler

159

Galilei - és akiket elhomályosít

163

Az égi és földi vlág egysége

163

Lejtő. Inga. Hajítás

167

Galilei nagysága

173

A háttérben: Stevin és Beeckman

175

A csatlakozás lehetősége

177

Az új filozófia: a kételyből módszer lesz

178

Bacon és az induktív módszer

178

Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes

181

Descartes mozgástörvényei

183

Az első kozmogónia

184

Mi, magyarok

188

Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján

189

A Snellius-Descartes-törvény

189

A Fermat-elv

192

Vákuum és légnyomás

194

Kezdő lépések a ma kémiája felé

198

Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens

200

A dinamika huygensi axiómái

200

A matematikai inga

204

A cikoidális inga

205

A fizikai inga

207

Az ütközési törvények mint az inerciarendszerek ekvivalenciájának következményei

209

A körmozgás

211

Newton és a Principia. A newtoni világkép

212

A Newtonra váró feladatok

212

Az erőhatás a mozgásállapot változatója és nem fenntartója

213

Az egyetemes gravitáció törvénye

218

Részletek a Principiából

220

A filozófus Newton

225

A klasszikus fizika kiteljesedése

233

A XVIII. század induló tőkéje

233

Eredmények, és amiről még nem esett szó

233

Hullám vagy részecske

233

A koordinátageometria

240

A differenciál- és integrálszámítás: az egészen "nagyok" vitája

242

Descartes mellett és ellen

247

Voltaire és a filozófusok

249

Méltó utódok: D'Alembert - Euler - Lagrange

251

A továbbhaladás lehetséges útjai

251

A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta

253

Az első variációs elv a mechanikában: Maupertuis

256

Az első "pozitivista": d'Alembert

258

A statika eredményei

260

Modern gondolatok

260

A fény százada

262

A felvilágosodás

262

Részletek Holbach: A természetről című művéből

263

A Nagy Enciklopédia

266

D'Alembert. Elöljáró beszéd

267

Kant: A tiszta ész bírálata. Részletek a Bevezetőből

271

Az effluviumtól az elektromágneses térig

273

Petrus Peregrinus és Gilbert

273

A haladás menetrendje

275

Kvalitatív elektrosztatika

277

A mérő elektrosztatikája

281

Az elektromos töltések áramlása

284

Az áram mágneses tere: a newtoni gondolat kiterjesztése

287

Faraday: a legnagyobb kísérletező

290

Maxwell: az elektromágneses tér

295

Az elektromágneses fényelmélet

299

Lorentz elektronelmélete

302

Hő és energia

303

A hőmérő

303

A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black

304

És mégis mozgás a hő: Rumford

305

Fourier elmélete a hővezetésről

307

A Carnot-ciklus

310

A hő kinetikus elmélete

311

Az energiamegmaradás tétele

312

A termodinamika második főtétele

315

Entrópia és valószínűség

316

Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom

319

A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója

319

Az elektron: J. J. Thomson

320

Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer

324

Az első elképzelések az atom felépítéséről

324

Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek

326

A huszadik század fizikája

333

"Felhők a XIX. századi fizika egén"

333

Befejezés vagy kiindulás

333

Mach és Ostwald

334

A relativitáselmélet

337

Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása

337

Beillesztési kísérletek

339

A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré

344

Távolság és időmérés

345

A tömeg-energia-ekvivalencia

349

Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója

351

Einstein a téridőről

354

A kvantumelmélet

357

A feketesugárzás a klasszikus fizikában

357

Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út

360

Az energiakvantum megjelenik

363

Einstein: a fény is kvantált

365

Bohr: az atom "klasszikus" kvantumelmélete

366

A sugárzási formula statikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához

368

A mátrixmechanika: Heisenberg

369

Einstein és Heisenberg

372

A hullámechanika: Schrödinger

374

Heisenberg: a koppenhágai értelmezés

378

Operátorok. Kvantumelektrodinamika

385

A kauzalitás problémája

389

Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről

392

Mi maradt a klasszikus fizikából?

394

Magszerkezet. Magenergia

396

Visszatekintés az első három évtizedre

396

Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai

403

Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel

404

A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford

405

A Rutherford-Bohr-modell kialakul

409

Az első mesterséges magátalakítás

411

A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható

411

Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron

412

A mag felépítése: magmodellek

413

A maghasadás: kísérleti evidencia, eméleti kétely

416

A láncreakció. az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik

419

Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében

422

A fizikus felelőssége

423

Törvény és szimmetria

424

A történész szerepe a ma fizikájának leírásában

424

Az elemi részek megjelenési sorrendje

425

Néhány szó a kozmikus sugárzásról

428

Gyorsítók. Detektorok

429

Az alapvető kölcsönhatások

430

Megmaradási törvények

433

Szimmetria-invariancia-megmaradás

434

Jobb-bal-szimmetria?

437

A kis aszimmetria növeli az esztétikumot

440

Vissza az apeironhoz?

441

Energia az elemi részek segítségével?

443

Az ember és a kozmosz

444

Új információs csatornák

444

A csillagok energiatermelése

446

Születés, élet, halál - csillagléptékben

448

Az Univerzum kialakulása

452

"A semmi és a végtelen között"

454

Irodalom

457

Hivatkozásjegyzék (összeállította: ifj. Gazda István)

461

Név- és tárgymutató (Készítette: Várkonyi Judit, ifj. Gazda István)

473