|
Előszó
|
11
|
|
Bevezetés
|
13
|
|
A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel
|
13
|
|
Értékelés és periodizáció
|
14
|
|
Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján
|
14
|
|
A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja
|
15
|
|
Periodizáció az elméleti szintézis szerint
|
18
|
|
A modellalkotás szerepe
|
19
|
|
A tudományelmélet elemei
|
20
|
|
Periodizáció a fizika társadalmi szerepe szerint
|
25
|
|
Az egyes korszakok alapvető karakterisztikumai
|
26
|
|
Az antik örökség
|
31
|
|
A görögök adóssága
|
31
|
|
A tudomány kezdetei
|
31
|
|
Egyiptom és Mezopotámia
|
33
|
|
Összhangzó szép rend
|
41
|
|
Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok
|
41
|
|
Misztika és matematika: Püthagorasz
|
45
|
|
Gondolat és valóság
|
49
|
|
Platón a megismerésről és az ideákról
|
51
|
|
Az anyag és mozgás. Az arisztotelészi szintézis
|
54
|
|
Atomok és elemek
|
54
|
|
A földi mogzás: a peripatetikus dinamika
|
58
|
|
Az égi mozgás
|
64
|
|
Az arisztotelészi világkép
|
68
|
|
Részlet Arisztotelész Metafizikájából
|
70
|
|
Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei
|
72
|
|
Arkhimédész
|
72
|
|
Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere
|
81
|
|
A kozmosz méretei. Geográfai
|
83
|
|
Eszközök, technika
|
86
|
|
Geometria
|
88
|
|
A hellenizmus alkonya
|
90
|
|
Pesszimista bölcsek
|
90
|
|
Ágoston az asztrológia képtelenségeiről
|
93
|
|
Ágoston az időről
|
94
|
|
Az örökség sáfárai
|
99
|
|
Ezer év mérlege
|
99
|
|
Miért nincs folytatás?
|
99
|
|
Európa formát ölt
|
100
|
|
A technika forradalma
|
105
|
|
Kolostorok, egyetemek
|
107
|
|
Az antik örökség átmentése
|
112
|
|
A közvetlen csatorna
|
112
|
|
Bizánc
|
114
|
|
Az arab közvetítés
|
115
|
|
Vissza a forráshoz
|
116
|
|
Hinduk és arabok
|
117
|
|
A tízes számrendszer
|
117
|
|
Algebra - Algoritmus
|
118
|
|
Az arab csúcsteljesítmény
|
119
|
|
Nyugat magára talál
|
121
|
|
Fibonacci: a számolás művésze
|
121
|
|
Jordanus Nemorarius, a statikus
|
122
|
|
A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton College
|
124
|
|
A megreformált peripatetikus dinamika
|
125
|
|
Buridan impetuselmélete
|
126
|
|
Fizika az asztronómiában
|
127
|
|
Eredmények
|
128
|
|
Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett
|
129
|
|
Természetfilozófia a középkorban
|
131
|
|
Hit, tekintély, tudomány
|
131
|
|
Hit és tapasztalat
|
134
|
|
A reneszánsz és a fizika
|
135
|
|
Művészet, filológia, természettudomány
|
135
|
|
Előrelépés a mechanikában
|
137
|
|
A művészek tudománya
|
138
|
|
Leonardo da Vinci
|
139
|
|
A nyomtatott könyv szerepet kap
|
141
|
|
Rombolás és alapozás
|
145
|
|
A világ 1600 körül
|
145
|
|
Számmisztika és valóság
|
149
|
|
Vissza Platónhoz - új szellemben
|
149
|
|
A múltba néző forradalmár: Kopernikusz
|
150
|
|
Egy kompromisszum: Tycho de Brahe
|
158
|
|
A világ harmóniája: Kepler
|
159
|
|
Galilei - és akiket elhomályosít
|
163
|
|
Az égi és földi vlág egysége
|
163
|
|
Lejtő. Inga. Hajítás
|
167
|
|
Galilei nagysága
|
173
|
|
A háttérben: Stevin és Beeckman
|
175
|
|
A csatlakozás lehetősége
|
177
|
|
Az új filozófia: a kételyből módszer lesz
|
178
|
|
Bacon és az induktív módszer
|
178
|
|
Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes
|
181
|
|
Descartes mozgástörvényei
|
183
|
|
Az első kozmogónia
|
184
|
|
Mi, magyarok
|
188
|
|
Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján
|
189
|
|
A Snellius-Descartes-törvény
|
189
|
|
A Fermat-elv
|
192
|
|
Vákuum és légnyomás
|
194
|
|
Kezdő lépések a ma kémiája felé
|
198
|
|
Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens
|
200
|
|
A dinamika huygensi axiómái
|
200
|
|
A matematikai inga
|
204
|
|
A cikoidális inga
|
205
|
|
A fizikai inga
|
207
|
|
Az ütközési törvények mint az inerciarendszerek ekvivalenciájának következményei
|
209
|
|
A körmozgás
|
211
|
|
Newton és a Principia. A newtoni világkép
|
212
|
|
A Newtonra váró feladatok
|
212
|
|
Az erőhatás a mozgásállapot változatója és nem fenntartója
|
213
|
|
Az egyetemes gravitáció törvénye
|
218
|
|
Részletek a Principiából
|
220
|
|
A filozófus Newton
|
225
|
|
A klasszikus fizika kiteljesedése
|
233
|
|
A XVIII. század induló tőkéje
|
233
|
|
Eredmények, és amiről még nem esett szó
|
233
|
|
Hullám vagy részecske
|
233
|
|
A koordinátageometria
|
240
|
|
A differenciál- és integrálszámítás: az egészen "nagyok" vitája
|
242
|
|
Descartes mellett és ellen
|
247
|
|
Voltaire és a filozófusok
|
249
|
|
Méltó utódok: D'Alembert - Euler - Lagrange
|
251
|
|
A továbbhaladás lehetséges útjai
|
251
|
|
A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta
|
253
|
|
Az első variációs elv a mechanikában: Maupertuis
|
256
|
|
Az első "pozitivista": d'Alembert
|
258
|
|
A statika eredményei
|
260
|
|
Modern gondolatok
|
260
|
|
A fény százada
|
262
|
|
A felvilágosodás
|
262
|
|
Részletek Holbach: A természetről című művéből
|
263
|
|
A Nagy Enciklopédia
|
266
|
|
D'Alembert. Elöljáró beszéd
|
267
|
|
Kant: A tiszta ész bírálata. Részletek a Bevezetőből
|
271
|
|
Az effluviumtól az elektromágneses térig
|
273
|
|
Petrus Peregrinus és Gilbert
|
273
|
|
A haladás menetrendje
|
275
|
|
Kvalitatív elektrosztatika
|
277
|
|
A mérő elektrosztatikája
|
281
|
|
Az elektromos töltések áramlása
|
284
|
|
Az áram mágneses tere: a newtoni gondolat kiterjesztése
|
287
|
|
Faraday: a legnagyobb kísérletező
|
290
|
|
Maxwell: az elektromágneses tér
|
295
|
|
Az elektromágneses fényelmélet
|
299
|
|
Lorentz elektronelmélete
|
302
|
|
Hő és energia
|
303
|
|
A hőmérő
|
303
|
|
A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black
|
304
|
|
És mégis mozgás a hő: Rumford
|
305
|
|
Fourier elmélete a hővezetésről
|
307
|
|
A Carnot-ciklus
|
310
|
|
A hő kinetikus elmélete
|
311
|
|
Az energiamegmaradás tétele
|
312
|
|
A termodinamika második főtétele
|
315
|
|
Entrópia és valószínűség
|
316
|
|
Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom
|
319
|
|
A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója
|
319
|
|
Az elektron: J. J. Thomson
|
320
|
|
Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer
|
324
|
|
Az első elképzelések az atom felépítéséről
|
324
|
|
Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek
|
326
|
|
A huszadik század fizikája
|
333
|
|
"Felhők a XIX. századi fizika egén"
|
333
|
|
Befejezés vagy kiindulás
|
333
|
|
Mach és Ostwald
|
334
|
|
A relativitáselmélet
|
337
|
|
Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása
|
337
|
|
Beillesztési kísérletek
|
339
|
|
A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré
|
344
|
|
Távolság és időmérés
|
345
|
|
A tömeg-energia-ekvivalencia
|
349
|
|
Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója
|
351
|
|
Einstein a téridőről
|
354
|
|
A kvantumelmélet
|
357
|
|
A feketesugárzás a klasszikus fizikában
|
357
|
|
Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út
|
360
|
|
Az energiakvantum megjelenik
|
363
|
|
Einstein: a fény is kvantált
|
365
|
|
Bohr: az atom "klasszikus" kvantumelmélete
|
366
|
|
A sugárzási formula statikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához
|
368
|
|
A mátrixmechanika: Heisenberg
|
369
|
|
Einstein és Heisenberg
|
372
|
|
A hullámechanika: Schrödinger
|
374
|
|
Heisenberg: a koppenhágai értelmezés
|
378
|
|
Operátorok. Kvantumelektrodinamika
|
385
|
|
A kauzalitás problémája
|
389
|
|
Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről
|
392
|
|
Mi maradt a klasszikus fizikából?
|
394
|
|
Magszerkezet. Magenergia
|
396
|
|
Visszatekintés az első három évtizedre
|
396
|
|
Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai
|
403
|
|
Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel
|
404
|
|
A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford
|
405
|
|
A Rutherford-Bohr-modell kialakul
|
409
|
|
Az első mesterséges magátalakítás
|
411
|
|
A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható
|
411
|
|
Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron
|
412
|
|
A mag felépítése: magmodellek
|
413
|
|
A maghasadás: kísérleti evidencia, eméleti kétely
|
416
|
|
A láncreakció. az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik
|
419
|
|
Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében
|
422
|
|
A fizikus felelőssége
|
423
|
|
Törvény és szimmetria
|
424
|
|
A történész szerepe a ma fizikájának leírásában
|
424
|
|
Az elemi részek megjelenési sorrendje
|
425
|
|
Néhány szó a kozmikus sugárzásról
|
428
|
|
Gyorsítók. Detektorok
|
429
|
|
Az alapvető kölcsönhatások
|
430
|
|
Megmaradási törvények
|
433
|
|
Szimmetria-invariancia-megmaradás
|
434
|
|
Jobb-bal-szimmetria?
|
437
|
|
A kis aszimmetria növeli az esztétikumot
|
440
|
|
Vissza az apeironhoz?
|
441
|
|
Energia az elemi részek segítségével?
|
443
|
|
Az ember és a kozmosz
|
444
|
|
Új információs csatornák
|
444
|
|
A csillagok energiatermelése
|
446
|
|
Születés, élet, halál - csillagléptékben
|
448
|
|
Az Univerzum kialakulása
|
452
|
|
"A semmi és a végtelen között"
|
454
|
|
Irodalom
|
457
|
|
Hivatkozásjegyzék (összeállította: ifj. Gazda István)
|
461
|
|
Név- és tárgymutató (Készítette: Várkonyi Judit, ifj. Gazda István)
|
473
|
