Előszó az ötödik kiadáshoz |
5 |
Bevezetés |
7 |
A földműveléstan fejlődésének rövid története |
7 |
A mezőgazdasági termelés feladata |
11 |
A mezőgazdasági termelés sajátosságai |
12 |
A mezőgazdasági termelés hazai adottságai |
13 |
A mezőgazdasági növények növekedési és fejlődési feltételei |
17 |
A növény és a környezet |
17 |
A fény jelentősége a földművelésben |
18 |
A fény szerepe a növények életében |
18 |
A fényviszonyok szabályozási módjai |
19 |
A növény és a talaj hőgazdálkodása |
20 |
A növények hőgazdálkodása |
20 |
A talaj hőgazdálkodása |
21 |
A hőgazdálkodás szabályozási módjai |
24 |
A levegő és a szél jelentősége a földművelésben |
25 |
A légköri levegő összetétele és jelentősége |
25 |
A talajlevegő összetétele és jelentősége |
26 |
A szél jelentősége a földművelésben |
27 |
A talajlevegő szabályozásának módjai |
27 |
A szélviszonyok szabályozásának módszerei |
28 |
A növény és a talaj vízgazdálkodása |
28 |
A növények vízgazdálkodása |
28 |
A talaj vízgazdálkodása |
30 |
A talajnedvesség előfordulási formái |
33 |
A vízgazdálkodás szabályozás módjai |
35 |
A talaj táplálóanyag-gazdálkodása |
37 |
A talaj szerkezete és a szerkezet agronómiai jelentősége |
38 |
A nagy termések elméletének alaptételei |
43 |
Talajvédelem |
52 |
A talajvédelem jelentősége |
52 |
A talajpusztulás megjelenési formái és okai |
53 |
Az erózió elleni védekezési eljárások |
56 |
Biológiai talajvédelem |
56 |
Agrotechnikai talajvédelem |
60 |
Műszaki talajvédelem |
70 |
A defláció elleni védekezési eljárások |
71 |
A mezővédő fásítás |
72 |
Telkesítés és talajjavítás |
75 |
A telkesítés és a talajjavítás jelentősége |
75 |
Telkesítési eljárások |
76 |
Erdőirtás |
76 |
A rétek és legelők feltörése |
77 |
Tófenék telkesítése |
78 |
Talajjavítási eljárások |
78 |
Egyenetlen területek elrónázása |
78 |
Vizenyős területek lecsapolása |
78 |
Láptalajok javítása |
81 |
Savanyú talajok javítása |
85 |
Szikes talajok javítása |
86 |
Homoktalajok javítása |
89 |
Trágyázás |
94 |
A trágyázás célja és rövid története |
94 |
A trágya érvényesülését befolyásoló tényezők |
96 |
A talaj táplálóanyag-tartalma |
96 |
A talaj kémhatása |
96 |
A talaj adszorbeáló képessége |
97 |
A talaj biodinamikája |
98 |
A trágyák csoportosítása |
101 |
Az istállótrágya |
102 |
Az istállótrágya összetétele |
103 |
Az istállótrágya erjesztése |
105 |
Az istállótrágya-érlelés módszerei |
107 |
Az istállótrágya érlelési és tárolási helyei |
109 |
A trágyalé |
111 |
Az istállótrágya hatása a talajban |
112 |
Az istállótrágyázás irányelvei |
115 |
A zöldtrágya |
117 |
Egyéb szerves trágyák |
119 |
Szalmatrágya |
120 |
Kukoricaszár |
120 |
Pillangósok és kalászosok tarló- és gyökérmaradványai |
120 |
Kombájntarló |
121 |
Komposzt |
121 |
Városi szemét |
122 |
Fekália |
122 |
Tőzeg |
123 |
Baromfitrágya |
123 |
Ipari szerves hulladékok |
124 |
A baktériumtrágyák |
124 |
A műtrágyázás jelentősége |
125 |
Nitrogénműtrágyák |
126 |
Szilárd N-műtrágyák |
127 |
Folyékony N-műtrágyák |
128 |
Foszfátműtrágyák |
129 |
Káliumműtrágyák |
131 |
Magnéziumtrágya |
132 |
Mésztrágyák |
132 |
Gipsztrágyák |
133 |
Mikroelemtrágyák |
133 |
Összetett műtrágyák |
134 |
A műtrágyák hatása a növények növekedésére és fejlődésére |
135 |
A műtrágyázás módjai és gépei |
137 |
A műtrágyaszükséglet meghatározása |
138 |
A műtrágyák átalakulása a talajban |
140 |
A műtrágyázás irányelvei |
141 |
Nitrogénműtrágyázás |
143 |
Foszforműtrágyázás |
144 |
Káliumműtrágyázás |
145 |
A műtrágyák tárolása |
145 |
Szántóföldi gyomnövények |
147 |
A gyomnövény fogalma és a gyomok kártétele |
147 |
A gyomnövény fogalma |
147 |
A gyomnövények kártétele |
147 |
A gyomnövények terjedése |
150 |
A gyomnövények csoportosítása |
152 |
A termelőhelyi viszonyok hatása a gyomnövényekre |
155 |
A számtóföldi gyomnövények elleni védekezés alapvető eljárásai |
158 |
Megelőző eljárások |
159 |
Gyomirtó eljárások |
161 |
A vegyszeres gyomirtás |
163 |
A gyomirtó vegyszerek és hatásuk |
163 |
A vegyszeres gyomirtás rövid technológiája |
165 |
Talajművelés |
168 |
A talajművelés általános alapjai |
168 |
A talajművelés célja |
168 |
A talajművelés alapvető eljárásai |
170 |
A talaj forgatása |
170 |
A talaj lazítása és porhanyítása |
171 |
A talaj keverése |
172 |
A talaj tömörítése |
172 |
A talajfelszín egyengetése |
173 |
A talajművelést befolyásoló tulajdonságok |
173 |
A barázdaszelet tulajdonságai |
178 |
A gyep-barázdaszelet |
179 |
A tarló-barázdaszelet |
180 |
Az ugar-barázdaszelet |
180 |
A szántás mint a talajművelés alapeljárása |
180 |
Az eke fejlődése |
182 |
Agrotechnikai követelmények |
185 |
A csoroszlya |
187 |
Az ekevas |
188 |
A kormánylemez |
189 |
Az előhántó és az utóhántó |
191 |
Az altalajlazító |
192 |
A barázdaszelet szélessége |
193 |
A vonóerő-szükséglet |
193 |
A szántás sebessége |
194 |
A szántás módjai |
196 |
A talajművelés helyes időpontja |
198 |
A mélyművelés és a mélyítés |
200 |
A mélyművelés hatása a talajra |
201 |
A mélyítés módszerei |
202 |
A szántás utáni talajművelési eljárások |
203 |
Lazítás és porhanyítás |
204 |
A tömörítés |
214 |
Az egyengetés |
219 |
Talajművelési rendszerek |
220 |
A talajművelési rendszer fogalma és alapelvei |
220 |
Az őszi vetésű növények talajművelési rendszerei |
222 |
Talajművelés korán elkerült elővetemények után |
224 |
Talajművelés későn lekerült elővetemények után |
228 |
Talajművelés évelő elővetemények után |
228 |
A tavaszi vetésű növények talajművelési rendszerei |
229 |
Őszi mélyszántás |
229 |
Magágykészítés tavasszal |
232 |
A tavaszi szántás |
234 |
Tarlónövények talajművelési rendszerei |
235 |
Magágykészítés takarmánykeverékek után |
235 |
Magágykészítés kalászosok után |
235 |
A minimális talajművelés |
236 |
A teljesítménynövelés lehetőségei |
240 |
Szélsőséges és öntözött talajok művelése |
241 |
Homoktalajok |
241 |
Láptalajok |
242 |
Szikesek és túl kötött talajok |
243 |
Öntözött talajok |
244 |
Az ugar talajművelési rendszere |
245 |
Az ugar fogalma és jelentősége |
245 |
Az ugarok osztályozása |
245 |
A fekete ugar művelése |
246 |
Szerzőkről elnevezett talajművelési rendszerek |
247 |
Jean de Brue |
247 |
H. W. Campbell |
247 |
T. Sz. Malcev |
248 |
Baross László |
248 |
id. Manninger G. Adolf |
248 |
A talajművelés minőségének értékelése |
249 |
Az értékelés alapvető szempontjai |
249 |
Az értékelés fokmérői |
250 |
A táblásítás |
254 |
Földrendezés |
255 |
A táblák nagysága |
256 |
A táblák alakja |
257 |
A táblák fekvése |
258 |
Az úthálózat |
259 |
Vetésforgó |
261 |
A vetésforgó fogalma és alapelemei |
261 |
A vetésforgó jelentősége és feladata |
264 |
A tervezést befolyásoló természeti tényezők |
269 |
Az éghajlat |
269 |
A domborzat |
270 |
A talaj |
272 |
A tervezést befolyásoló biológiai és agrotechnikai tényezők |
272 |
A növények vízigénye |
272 |
A növények táplálóanyag-igénye |
273 |
A talaj szervesanyag-készlete |
275 |
Talajuntság |
278 |
Gyomnövények |
279 |
Kártevők és betegségek |
279 |
Talajvédelem |
281 |
Az elővetemény-elmélet |
283 |
A főbb növények elhelyezése a vetésforgóban |
288 |
Kalászosok |
288 |
Kapások |
289 |
Hüvelyesek |
290 |
Olaj- és rostnövények |
290 |
Évelő pillangósok |
291 |
Egynyári szálastakarmányok |
291 |
A vetésforgó szerkezete |
291 |
A növények elhelyezése a szakaszokon |
291 |
A kettős termesztés |
293 |
A forgón kívüli szakasz |
295 |
A vetésforgók felépítése |
296 |
A szakaszok száma és a körforgás évei |
296 |
A vetésforgók osztályozása |
299 |
Vetésforgók tervezése |
300 |
Vetésforgók bevezetése |
302 |
Földművelési rendszerek |
305 |
A földművelési rendszer fogalma |
305 |
A legelőváltó, a parlagos és az erdőváltó földművelési rendszer |
306 |
Az ugaros földművelési rendszer |
310 |
A vetésváltó földművelési rendszer |
312 |
A füves földművelési rendszer |
316 |
A földművelés szabad rendszere és a monokultúra |
318 |
Irodalom |
321 |