Előfordult már Önnel, hogy repülőgépen utazva egyszer csak elfogta a balsejtelem, hogy mindjárt valamilyen különös borzalom fog történni: nem egyszerű légikatasztrófa, hanem annál is különösebb, ha úgy tetszik, természetfeletti dolog? Mondjuk az, hogy a repülőgép az egész legénységgel és az összes utasával együtt beleszáguld egy időhasadékba, és egyszeriben egy másik világban találják magukat – a repülőtéren, ahol leszállnak, látszólag minden épségben van, de mégis, egy kicsit minden más, mert ez bizony a múlt, melyben már kifáradt az anyag, csak a pusztulásra vár, arra, hogy jöjjenek a létezést felzabáló szörnyetegek. Menekülni kellene, még mielőtt odaérnének, de a múlt fogságából, úgy tűnik, nincs hová menekülni…
Vagy netán elkövetett Ön a múltban valamilyen kisebb-nagyobb bűnt, melynek fölidézésétől ma is megborsódzik a háta, és úgy érzi, egyszer még eljön a büntetés pillanata, mert valahol, valaki emlékszik erre a bűnre, és egy éji órán meg fog jelenni, és kimondja a vádat, mely elől nincs menekvés?
Ha ezek a kérdések fölidéznek Önben emlékeket, félelmeket, nehéz pillanatokat, akkor Ön Stephen King kisregényeinek Ideális Olvasója.
A két kisregény a fantázia éjsötét birodalmában játszódik: 1 és 2 perccel éjfél után.
Tartalom
Pontban éjfélkor
|
7
|
A langolierek
|
17
|
Titkos ablak, titkos kert
|
317
|