A paraszti munkaszervezet kérdéseivel 1960 óta foglalkozom. Fontosságára Gunda Béla professzor úr hívta fel a figyelmemet még egyetemi hallgató koromban. E kevéssé kutatott téma további vizsgálatának lehetőségét a szolnoki Damjanich János Múzeum teremtette meg számomra, biztosítva a megye területénél jóval nagyobb országrészen a szabad mozgást, gyűjtést. Most megjelenő munkám, elsősorban saját gyűjtött anyagomra támaszkodva, eddigi kutatásaim eredményeit összegzi. A kérdés részletekbe menő ismertetésére, kisebb táji eltérések megvilágítására azonban jelen munkámban nem térhettem ki, csupán a nagyobb vonások megrajzolására szorítkoztam. Lényegesen nagyobb terjedelmet igényelne egy részletekre is figyelő munka. A részkérdések tisztázására azonban - ha már a főbb összefüggések világosan kibontakoztak -, sokkal alkalmasabb műfajnak tetszik a kisebb cikk, illetve ezek összefüggő sorozata. A paraszti munkaszervezettel a néprajztudománynál sokkal nagyobb mértékben foglalkozott a történettudomány és a szociológia. Ezek a tudományok azonban sajátos módszerük miatt, csak a kereteit rajzolhatják meg a paraszti munkaszervezetnek. A néprajztudomány e kérdésbe döntően avatkozhat be; jellegénél fogva éppen a munkaszervezeti formák életét, belső működését tárhatja fel. E felismerés alapján alkalmazott módszerem mindvégig néprajzi. Igyekeztem azonban munkámban mindazon társtudományok eredményét hasznosítani, amelyek e kérdés alaposabb megismerését elősegítették. Közelebbről olyan területre is elkalandoztam (a múlt század első fele, és a termelőszövetkezetek kérdései), amelyek a szorosan vett néprajztudomány kutatási határain kívül esnek. A fejlődésvonal megrajzolásához azonban feltétlenül szükség volt a jobbágyfelszabadítás előtti állapot ismertetésére. E korai korszakra nézve ugyan a megjelent irodalomra (főként történetire) támaszkodom, de a valóságban ennél jóval tovább mentem. A Jászkun Kerület és Heves-Külső Szolnok megye levéltári anyaga néprajzi szempontú elemzésének tapasztalatait is felhasználtam e korszak megrajzolására. A feltárt anyagot azonban nem közölhetem, mivel ez egy jóval nagyobb terület egyetlen pontján jelent csak mélyfúrást, s eltolná az arányokat. A termelőszövetkezetek mai helyzetére való kitérés pedig abból a meggyőződésemből fakad - s ezt a gyakorlati muzeológia is számtalanszor megerősítette, hogy a társadalomtudományok, ha kellő aspektusból végezzük a vizsgálódást, komoly anyagi hasznot is hajthatnak a társadalomnak, ha a jelen kérdéseihez szorosan kapcsolódnak. Egy tudományágat az önálló vizsgálódási területen és sajátos módszeren túl az tarthat életben, ha nagyszámú kapcsolódási felületet tud biztosítani más tudományágaknak és magának az életnek. Annál életképesebb, annál mozgékonyabb, minél több irányú, mennél több életmozzanatot tud befolyásolni vagy elősegíteni. Nem szalaszthattam el tehát azt a lehetőséget, amelyet a témám maga-maga kínált: hogy a nagyüzemi gazdálkodás területére behatoló paraszti elemeket feltárva, ezzel adatokat szolgáltassak a gyakorlati életének, a mai mezőgazdaságnak.
Tartalom
Bevezetés 3
I. A munkaeszközök és a munkaszervezet 7
Összegzés 31
II. A család- és munkaszervezet 35
Családtípusok 38
Családtípusok a XVIII. és XIX. században 38
A családszervezet képét alakító 46
Az Északi Középhegység 46
Az Alföld 50
A család- és munkaszervezet összefüggése 57
A hegyvidéki nagycsaládos 57
A nagycsalád munkaszervezete 60
Összegzés 70
A kisbirtokosok és zsellérek kiscsaládi munkaszervezete 73
1. A jobbágyi szolgáltatások 74
2. Ledolgozási formák, kölcsönmunka 74
Uradalmak és nagyobb gazdák időszaki munkásai 76
A hegyvidéki nagycsaládos terület a XX. században 77
1. Kiscsaládi munkaszervezet 78
2. Vérségi alapon szerveződő társasmunkák 79
3. Alkalmi munkával vagy részes műveléssel összefonódó ledolgozás 82
4. Bér- és részesmunkák 84
A bodrogközi nagycsaládos terület 85
Az északkeleti kiscsaládos terület 88
1. Kiscsaládi munkaszervezet 89
2. Lokális alapon szerveződő társasmunkák 93
A gazdaság munkáinak segítésére alakult munkaközösségek 95
A gazdaságon kívüli munkák segítésére alakult munkaközösségek 100
3. Alkalmi vagy részes műveléssel összefonódó társasmunkák 102
4. Parasztgazdaságok állandó bér- és részesmunkái 104
Az alföldi kiscsaládos terület 104
1. Kiscsaládi munkaszervezet 106
2. Lokális vagy vérségi alapon szerveződő népi társasmunkák 108
3. Részesműveléshez vagy bérmunkához kötött ledolgozás 109
4-5. A parasztgazdaságok állandó és időszaki bérmunkái 112
Állandó bérmunkák 114
Időszaki bérmunkák 116
Összegzés 118
III. A paraszti munkaszervezet sajátosságai 123
Munkaszervezet és munkába nevelés 127
Munkaszervezet és kultusz 135
1. Közvetlenül a munkavégzéshez kapcsolódó kultusz 136
2. A munka eredményét közvetve befolyásoló kultusz 139
Munkaszervezet és társadalom
Összegzés 150
IV. Tanulságok 153
V. Idegen nyelvű kivonat 161
