Helen Keller, az amerikai süketnéma és vak leány Anne Sullivan irányításával, akit Washington püspök "minden idők egyik legnagyobb tanítójának" nevezett, elindult a szellemi és lelki fejlődés, kibontakozás diadalmas útján. Fiatalkori önéletírása páratlan dokumentum. Hosszú életét - 88 évig élt, 1968-ban halt meg - fáradhatatlan tevékenység jellemezte, főképpen sorstársai, a fogyatékosok érdekében. Naplójában ezt a gyönyörű programot szabta maga elé: "Úgy találom, négy dolgot kell megtanulnom itteni iskolai életemben és egyáltalán az életben: világos gondolkodást sietség vagy zavar nélkül, őszinte szeretetet mindenki iránt, a legmagasabb indítékokból fakadó cselekvést mindenben, és rendületlen bizalmat a jó Istenben. És öreg fejjel le tudta írni: "Köszönöm Istennek fogyatékosságomat, mert általa találtam meg magamat, munkámat és Istenemet."
