"Szent őseink nyomában maradva... akik igen szent tetteik következtében, mint csillagok ragyognak mindörökké."
Vajon a hányatott életű, de becsületét soha el nem veszítő uralkodó milyen nevezetes elődökre gondolhatott, amikor a "szent őseink"-ről tett említést? Hiszen a krónikás és a mondai hagyomány egyöntetűen állítja, hogy az árpád-házi uralkodók szent királyi ősüknek tartották a hun Atilla királyt is. S ugyanakkor elemi erővel tör felszínre az a kérdés is, hogy vajon Kun László és az igen szent elődei milyen vallási alakulathoz tartozó "csillag-ösvényen" járták be az üdvösség útját?
De a feltett kérdések megválaszolása természetesen csak akkor lehet igazán lényeges, ha a régi múltban működő szellemi utak, beavatási ösvények és elhangzott tanítások valóban mindörökké érvényesek, s ha a jelen korban is fel tudjuk mutatni azt a "fényes csillagot", aki nekünk való világossággal mutatja azt az utat, amit követnünk kell...
