Hóman Bálint - Szent István

HÓMAN BÁLINT szerző (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.) történész, egyetemi tanár, kultúrpolitikus, az MTA tagja (levelező 1918, rendes 1929, igazgató 1933–1945). Fő kutatási területe a középkori magyar történelem volt. Szekfű Gyulával közösen több jelentős történelmi tanulmány, könyv szerzője. Kedvenc kutatási területe az éremtan volt.

I. (Szent) István király – születési nevén Vajk (Esztergom, 970-980-1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt.

Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük.

Hóman Bálint ennek a kötetnek a bevezetőjében írta Szent Istvánról 1938 Karácsonyán, Budapesten:

„(…) Emlékét idézzük Szent István királynak, az apostolnak, az egyházszervezőnek, a népművelőnek és nemzetnevelőnek, az egységteremtőnek és nemzetformálónak, a törvényszerzőnek és államrendezőnek, az országépítőnek és honvédelmezőnek, az igaz bírónak és győzelmes hadvezérnek, vármegyék és városok alapítójának, a magyar életformák bevezetőjének és nagy nemzeti célok kijelölőjének, nemzetpolitikánk megalapozójának, s a magyar gondolat és a haladáseszme megtestesítőjének…”