Ez a könyv olyankor jelenik meg magyarul, amikor a világ éppen Ukrajnára figyel, ahol korunk legsúlyosabb politikai válsága zajlik. Nagyobb történelmi távlatban az ukrajnai eseményeket úgy is tekinthetjük, mint a demokrácia létrejöttéhez vezető nehéz szülést egy posztkommunista országban, a rég várt (bár kései és fájdalmas) megszabadulást a birodalmi örökségtől. Amikor Ukrajna elszakad az oroszok uralta Szovjetunió politikai hagyományaitól, ugyanarra az útra lép, mint korábban Magyarország és más nyugati szomszédai. A 2013–14-es Jevromajdan-forradalom célja Ukrajna újraegyesítése volt Európával, ami egyben a valódi demokrácia, a politikai átláthatóság és a gazdasági reformok szimbóluma is. A Szovjetunió többi csatlós államához (köztük Magyarországhoz) hasonlóan Európa választása egyben az Oroszországhoz fűződő történelmi viszony átértékelését is jelentette. Ukrajna esetében a végleges szakítás a nagyhatalmú keleti szomszéddal különösen fájdalmas, hiszen az ország korábban Oroszország „belső” birodalmához tartozott. Nemcsak az orosz állam nem tudott megbékélni azzal, hogy Ukrajna Európát választotta, hanem az ország keleti felében élő számos orosz nyelvű, illetve és orosz nemzetiségű ukrán állampolgár sem. Emiatt tört ki a fegyveres konfliktus, egyben a Szovjetunió összeomlása utáni megkésett szabadságharc és polgárháború.
