Tari János - Néprajzi filmezés Magyarországon

Name: Tari János - Néprajzi filmezés Magyarországon
SKU: 214933
Price: 1782 HUF
Availability: InStock

Cikkszám:

214933

Raktáron : 1 db

Tari János
Néprajzi filmezés Magyarországon
Európai Folklór Intézet, 2002
222 o., kartonált kötés

Vásárold meg kedvező áron termékünket! Azonnal, valós magyarországi készletről szállítunk, környezettudatos csomagolásban és ráadásul 30.000 forinttól ingyenesen! Ha mégsem tetszik? 30 napon belül visszaküldheted rendelésed, erről IDE kattintva tudsz részletesen olvasni.

Kérdésed van? Hívj minket a +36-56/414-834 telefonszámon és választ adunk minden kérdésedre!

Ha jelenleg nincs készleten a kiválasztott termék, akkor feliratkozhatsz automata értesítőre.
Gyűjtsd hűségpontjaid minden vásárlásod után és használd fel, amikor csak szeretnéd!

Várható szállítási idő:

2023.10.03

online ár 1 782 Ft

RRP: 1 980 Ft

Megtakarítás 198 Ft

A vásárlás után járó pontok: 18 Ft

Részletek

Végre elkészült az első, átfogó jellegű történeti áttekintés a magyarországi néprajzi filmezésről. A szerző nem pusztán kívülről szemlélve írta meg ezt a történetet, hanem az alkotó, a filmkészítő gyakorlati tapasztalataival kiegészítve írt az elméleti és a módszertani kérdésekről. A néprajzi filmezésnek, de különösen az utóbbi években, évtizedekben kialakult antropológiai filmezésnek éppen az a jellemzője, hogy maguk az alkotók, a filmek készítői egy személyben művészek, gyakorló filmkészítők és elméleti szakemberek a vizuális antropológia és a néprajzi kutatás területén. Tari János egyike ezeknek a szakembereknek, olyan kutató, aki a film segítségével fejezi ki magát, képekben gondolkozik, és filmalakban adja közre, amit megtalált. Tari világosan látja, hogy az etnográfiai film határműfaj - a dokumentumfilm és a művészfilm egyaránt sokat merített a jó néprajzi filmekből. Érdekes témájának leszűkítése, hiszen csak a hagyományos film-nyersanyagra készített művekkel foglalkozik, mert ennek története lényegében befejeződik a XX. század végén. A bevezető filmtörténeti fejezete után, a külföldi néprajzi filmezés főbb állomásait mutatja be a szerző, majd a néprajzi filmtípusokat, a definíciós kísérleteket és a módszertani próbálkozásokat idézi a szakirodalomból. Egyben felidézi a XX. század néprajzi filmjeinek legjobbjait. A dolgozat gerincét - mintegy félszáz oldalon - a hazai néprajzi filmezés részletes bemutatása adja. Különös értéke ennek a résznek, hogy illusztrációi (moziplakátok, terepmunka fotók stb.) legnagyobb részt sohasem kerültek publikálásra, többnyire a szerző ásta elő őket az archívumok mélyéről. A kötet utolsó harmadában a szerző a néprajzi filmezésben szerzett gyakorlati tapasztalatait összegezte.

Tartalom

Bevezetés	9
A mozgókép és a valóság térben és időben	13
A valóság vizuális, művészeti és tudományos ábrázolása	13
A camera obscurától a laterna magicáig	15
A mozgatott képtől a vetített mozgóképig	21
A mozgó képek érzékelésétől a filmkép érzékeléséig	24
A mozi születésének főbb dátumai és a közönség	27
A film érzékelése és értelmezése	28
A film valóságábrázoló szintjei térben és időben	30
A világ első néprajzi témájú filmfelvételei és katalógusaik	35
Filmtípusok, témák és elméletek a néprajzi filmkészítésben	53
Az 1930-40-es évek elméleti és gyarkorlati példák	53
Az 1960-as évek filmelméleti megállapításai	55
Az 1980-as évek néprajzifilm-meghatározásai és típusai	62
A néprajzi filmek csoportosítása tartalom és forma szerint	69
A néprajzi filmezés Magyarországon	79
Néprajzi tematika a Magyarországon készült filmekben	79
A milleniumi filmfelvételektől és híradóktól a néma játékfilmekig	79
A mozi a legnépszerűbb színház	81
A néprajzi tematika és nemzeti identitás a magyar némafilmekben	83
A Néprajzi Múzeum első kísérleti néprajzi filmfelvételek készítésére	85
A híradók és a néprajzi filmfelvételek a két világháború között	87
A Magyar Filmiroda tevékenysége és a néprajzi témák	87
Lajtha László néprajzi filmezési tervei	89
Gönyey Sándor néprajzi filmjegyzetei	91
Molnár István táncfelvételei	94
Bartók Béla és a néprajzi filmezés az 1930-as években	95
Fejős Pál életműve, néprajzi vonatkozású filmjei	96
Keszi-Kovács László 16 mm-es filmezése	98
A finn néprajzi filmes iskola hatása	100
A híradók és a néprajzi filmdokumentálás	101
Az 1940-es évek néprajzi filmezései Erdélyben	102
Néprajzi filmezés a Néptudományi Intézetben II. világháború után	103
Szőts István és Raffay Anna néprajzi filmjei	108
Az ELTE Néprajzi Intézetének néprajzi filmjei	112
Néptáncfilmezések és a népszerű tudományosfilmek	114
Szinkronhangos néprajzi táncfilmek készítése az UNESCO támogatásával	117
Néprajzi építészeti filmezés a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban	124
Az első magyar néprajzi filmkatalógus	128
A Magyar Televízió és a MAFILM néprajzi filmjei	128
Az 1980-as évek néprajzi filmkészítő műhelyei és a Néprajzi Filmstúdió	130
Néprajzi amatőrfilm-fesztiválok és tudományos konferenciák	131
A Néprajzi Múzeum filmgyűjteménye és a Néprajzi Filmstúdió	141
A filmgyűjtemény kialakulásától a Néprajzi Filmstúdió megalapításáig	141
A Néprajzi Múzeum film- és videogyűjteményének jelenlegi összetétele	153
A néprajzi filmkatalógus könyv formájában és a világhálón	154
A néprajzi film- és videostúdió munkája és tervei	155
Gyakorlati módszerek és példák a néprajzi film készítésénél	159
A film mint kutatási módszer	159
A néprajzi film három fő műfaja	161
A filmnyelv és a valóság kapcsolata	161
A korai néprajzi filmjegyzetek hozzáférhetővé tétele	163
A valósághűség és a fikció	164
Előmunkálatok: tudományos kutatás és terepmunka	165
A forgatási terv és a téma ismerete	170
A kamera és a stáb megismertetése és elfogadtatása	171
Kinek a kezében van a kamera?	173
A kamera helye a forgatás során	175
A hangfelvétel fontossága a néprajzi filmnél	178
A forgatás menetének és a film szerkezetének összefüggése	179
A rendezés a néprajzi filmben	180
A néprajzi film célja	181
Az interjú szerepe a néprajzi filmben	183
Visszajelzések és a filmesek fogadtatása a forgatás során	184
A felvett anyag, a muszter elemzése és feldolgozása a vágás előtt	185
A néprajzi film képanyagának vágása	187
A film struktúrájának kialakítása és a montázs	187
A feedback-módszer alkalmazása a végleges struktúra kialakításánál	190
Az etikai és a néprajzi vonatkozások a néprajzi filmben	191
A film hatásvizsgálata különböző közönség előtt	192
A történeti és kutatási anyagok identitás erősítő szerepe	194
A néprajzi-antropológiai film és célközönségei	196
A néprajzi-antropológiai film és hatásai a társadalom egyéb területein	197
Új technológiai lehetőségek és a néprajzi-antropológiai filmek	199
Az őshonos lakosság által készített filmek és az együttműködés	199
Következtetések a film és a valóság viszonylatában a vizuális antropológiában	201
Utószó	206
Irodalomjegyzék	213
Tari János film- és videóalkotásai	221

Vélemények

Legyen Ön az első, aki véleményt ír!

Véleményt írok!