| A műszaki rajz |
11 |
| A szabvány fogalma |
13 |
| I. fejezet |
15 |
| Rajzeszközeink |
15 |
| A rajztábla |
15 |
| A rajzgépes tábla |
16 |
| A fejesvonalzó |
16 |
| A háromszögű vonalzók |
16 |
| A mérőléc |
17 |
| Körző |
18 |
| A szögmérő |
19 |
| A rajzszög |
19 |
| A rajzpapír |
19 |
| A pauszpapír |
20 |
| A ceruza |
20 |
| A csiszolófa |
20 |
| A radír |
22 |
| A tuskihúzó |
22 |
| A betétes vonalzó |
23 |
| A grafosz |
24 |
| A redisz toll |
25 |
| A csőtoll |
25 |
| A rajztoll |
26 |
| A tus, tuspatron |
26 |
| Géprajzok készítése |
26 |
| II. fejezet |
31 |
| Síkmértan |
31 |
| A pont |
31 |
| A vonal |
31 |
| Párhuzamos egyenesek rajzolása |
32 |
| Merőleges egyenesek rajzolása |
33 |
| A kör |
34 |
| Alapműveletek távolságokkal |
34 |
| A szögek |
36 |
| Merőleges egyenesek szerkesztése |
42 |
| Párhuzamos egyenesek szerkesztése |
44 |
| Különféle nagyságú szögek rajzolása és szerkesztése |
45 |
| A háromszögek |
49 |
| A négyszögek |
59 |
| A sokszögek |
66 |
| Rajzok másolása |
72 |
| A kör |
74 |
| Az ellipszis |
90 |
| A kosárgörbe |
92 |
| A parabola |
93 |
| A hiperbola |
93 |
| A szabályos síkgörbék érintői |
94 |
| A csigavonal szerkesztése |
96 |
| Gördüléssel leírt görbe szerkesztése |
96 |
| Testmértani alapfogalmak |
97 |
| Merőleges, párhuzamos vetítés |
99 |
| Több nézet |
99 |
| A felülnézet keletkezése |
100 |
| Az oldalnézet keletkezése |
100 |
| A képsíkok egyesítése |
102 |
| A hat nézet keletkezése |
103 |
| A hat nézet elhelyezése |
104 |
| A hasáb |
106 |
| Hasábok az üzemben |
106 |
| A négyzetes hasáb ábrázolása |
106 |
| A négyzetes hasáb csonkítása |
108 |
| A csonkított felület valódi nagysága |
108 |
| A hatoldalú hasáb ábrázolása |
110 |
| A hatoldalú hasáb csonkítása |
112 |
| A gúla |
114 |
| A gúla ábrázolása |
114 |
| A csonkagúla ábrázolása |
115 |
| A henger |
116 |
| Hengerek az üzemben |
116 |
| A henger ábrázolása |
116 |
| A henger csonkítása |
117 |
| A henger csonkítása tengelyével párhuzamos helyzetű síkkal |
120 |
| A kúp |
126 |
| Kúpok az üzemben |
126 |
| A kúp ábrázolása |
128 |
| A csonkakúp ábrázolása |
129 |
| A kúp csonkítása a tengelyén átmenő síkkal |
129 |
| A kúp ferde csonkítása, a csonkított felület valódi nagysága |
131 |
| A kúp csonkítása tengelyével párhuzamos síkkal |
133 |
| A kúp csonkítása valamelyik alkotójával párhuzamosan felvett síkkal |
134 |
| A gömb |
136 |
| A gömb ábrázolása |
136 |
| A gömb csonkítása |
137 |
| A gömb csonkítása a bal nézet képsíkjával párhuzamos síkkal |
140 |
| A körgyűrű |
141 |
| A körgyűrű ábrázolása |
141 |
| A körgyűrű csonkításai |
142 |
| Egyéb forgástestek csonkításai |
145 |
| Síklapú testek áthatása |
148 |
| A négyzetes hasáb és a hatoldalú hasáb áthatása |
149 |
| A négyzet alapú gúla és a négyzetes hasáb áthatása |
149 |
| Forgástestek áthatása |
151 |
| Két henger áthatása |
151 |
| A szelvény felhasználása a henger alkotóiank ábrázolásához |
154 |
| Két egyenlő átmérőjű, merőlegesen metsződő tengely áthatása |
155 |
| Két egyenlő átmérőjű, nem derékszögben metsződő henger áthatása |
156 |
| Két különböző átmérőjű, kitérő tengelyű henger áthatási görbéje |
156 |
| Két egyenlő átmérőjű, kitérő tengelyű henger áthatása |
159 |
| Kúp és henger áthatása |
160 |
| Forgástestek áthatása |
163 |
| Henger és négyoldalú hasáb áthatása |
165 |
| Összetett testek |
166 |
| III. fejezet |
170 |
| Metszetek |
170 |
| Ábrázolás metszetekkel |
170 |
| A metszetek elhelyezése |
172 |
| Egyszerű teljes metszet a metszősík nyomvonalának feltüntetésével |
173 |
| Részmetszetek |
176 |
| A kitörés |
177 |
| Befordított egyszerű metszet |
179 |
| Összetett metszetek |
180 |
| Lépcsős metszet felirattal |
182 |
| Befordított lépcsős metszet |
183 |
| Kiterített metszet |
185 |
| A szelvény |
185 |
| Szelvények |
185 |
| Befordított szelvény |
187 |
| Vetületeken kívül rajzolt szelvény |
188 |
| Nem metszendő részletek |
190 |
| Vonalkázás |
191 |
| Anyagjelölés vonalkázással |
194 |
| Törés |
195 |
| A méretek megadásának szabályai |
196 |
| A méretszám előtt álló jelek |
202 |
| A kúposság és a lejtés jelölése |
206 |
| A mérethálózat felépítése |
208 |
| A méretarányok |
210 |
| A géprajz sajátságos ábrázolási szabályai |
211 |
| A tagoló vonal |
211 |
| Az eltakart, nem látható él |
212 |
| Középvonalak, szimmetria vonalak |
213 |
| Szimmetrikus alkatrészek. Félvetület |
214 |
| Részletek ábrázolása |
215 |
| Adott irányú vetületek |
216 |
| A metszősík előtti részek |
218 |
| A befordított lyukkör |
219 |
| A kiinduló alak |
219 |
| A csatlakozó alkatrészek |
220 |
| A horony rajza |
220 |
| A síklap jele |
221 |
| A felület minőségének előírása |
221 |
| A felületi érdesség |
221 |
| Felületi érdesség jelölése a rajzon |
223 |
| Kiemelt felületjelek |
226 |
| Szöveges utasítások |
227 |
| Tűrések |
228 |
| Szögek, merőlegesség, párhuzamosság és egytengelyűség tűrésezése |
229 |
| Illeszkedések |
231 |
| Alapcsap-alaplyuk rendszer |
232 |
| A tűrés nagysága |
233 |
| ISA illesztési rendszer |
234 |
| Minőségi fokozatok |
235 |
| Illesztések jelölése a rajzon |
235 |
| Néhány kötőelem és más gépelem |
236 |
| Csavarmenetek ábrázolása |
236 |
| Ékek, reteszek ábrázolása |
246 |
| A bordás tengelyek egyszerűsített rajza |
250 |
| A fogaskerekek egyszerűsített ábrázolása |
252 |
| A rugók ábrázolása |
260 |
| Szegecskötések ábrázolása |
262 |
| A hegesztések ábrázolása |
263 |
| IV. fejezet |
266 |
| A távlatos rajzok |
266 |
| Távlatos rajzok szerkesztése |
269 |
| Gyakori távlatos beállítások |
273 |
| Különféle távlatos képek szerkesztése |
277 |
| Gyors perspektíva |
290 |
| A szabadkézi vázolás |
291 |
| Vonalvastagságok, vonalfajták |
297 |
| Vonalak használata |
298 |
| Rajzlap nagyságok |
298 |
| Szövegmező és darabjegyzék |
299 |
| Géprajzok fajtái |
300 |
| Az elmélet és a gyakorlat |
301 |
