"Színház lesz!" - szállt a hír a Tisza szandai homokhátain. A kurta mondat azt jelentette, hogy a "Szőllő" fiataljai a Harangdűlőben lévő Gazdakör nagytermében eljátsszák azt a színdarabot, amelyet a hosszú téli estéken betanultak. Mikor mit, leginkább népszínműveket, A falu rosszát, a Csikóst, A vén bakancsost. Különösen Göndör Pista históriáját szerették nézni a szandaszőllősi borosgazdák, kapások, szántóvetők. A darab nótái mind ismert dallamok voltak, a közönség rendszerint együtt énekelte a "színészekkel". Ilyenkor előkerültek a lócák alól a butykosok, az üveg szájával koccintottak, felszóltak a színpadra: Isten éltessen benneteket is.
A falu rossza előadása mindig Finum Rózsin állt, vagy bukott. A színészekké avanzsált lányok, menyecskék nemigen akarták vállalni ezt a szerepet. Nehogy már valakik is olyannak tartsák őt való életében, amilyennek a színpadon mutatta magát!
