Tóth Béla - Maróthi György

Monográfiámban a magyar felvilágosodás kiváló úttörőjének, a polihisztor Maróthi Györgynek a munkásságát igyekszem bemutatni a maga teljességében, sokoldalúságában, többnyire eredeti, először feltárt (levéltári, kéziratos) források alapján. Ifjúkori, hazai és külföldi tanulásának, azok tárgyainak, ismeretlen disputációjának ismertetése után, itthoni tevékenységét rajzolom meg a tanulmány IV-XIII. fejezetében. Szó kerül itt új felfogású történelem-, továbbá ó- és újkori földrajztanításról, a görög és római régiségekről szóló részletes latin nyelvű régiségtani előadásairól, melyekből a tárgy bőséges ismerete mellett kiderült például a „philologia sacra"-tól való távolodása, s bátor, a felvilágosodás szelleméből táplálkozó filozófiai és társadalmi felfogása, mely a kor leghaladóbb gondolkodóinak, pl. Locke-nek a nézeteit hozza elénk. Ez előadásaival párhuzamosan - hiszen rövid élete, működése folyamán szinte minden mozzanat párhuzamosnak mondható - foglalkozott a latin nyelvnek a puritánus kulináris szintről a klasszikus szintre való felemelésével. E munkája során kicserélte Comenius elavult tankönyveit s helyettük a Cellariuséit vezette be, de adott ki auktorokat is korszerű filológiai módszerrel.