Előszó |
19 |
Szabad elektronok |
|
Alapfogalmak |
21 |
Az elektronika aktív eszközei |
21 |
Elektronok az elektromos és a mágneses erőtérben |
22 |
Az elektromos tér hatása |
24 |
Elektronmozgás homogén elektromos térben (egydimenziós eset) |
24 |
Elektronmozgás homogén elektromos térben (kétdimenziós eset) |
25 |
Az elektronok eltérítése |
26 |
Az elektron mozgása homogén mágneses térben |
28 |
Szemléletes tárgyalás |
28 |
Részletesebb tárgyalás |
29 |
Mágneses eltérítés |
30 |
Mágneses nyalábolás |
31 |
Elektromos és mágneses terek együttes hatása |
32 |
Általános tárgyalás |
32 |
A magnetron elve |
35 |
Az elektronoptika mint módszer |
36 |
Az elektronmozgás pontosabb leírása a relativisztikus összefüggések figyelembevételével |
39 |
Az elektronáram |
41 |
Kötött elektronok |
|
A Bohr-féle atommodell |
43 |
A klasszikus atommodell |
43 |
Bohr modellje |
45 |
A további kvantumszámok |
46 |
A Pauli-elv |
47 |
Elektronhéjak |
48 |
A Schrödinger-egyenlet |
49 |
Anyaghullámok |
50 |
Hullámfüggvény |
50 |
Hullámcsomag |
52 |
A Heisenberg-féle összefüggés |
52 |
A hullámegyenlet |
53 |
A Schrödinger-egyenlet alkalmazása egyszerű esetekre |
54 |
Egydimenziós korlátozás |
55 |
Elektronok hasáb alakú térrészben |
56 |
Az atomok közötti kötés |
59 |
Kovalens kötés |
59 |
Ionos kötés |
61 |
Kristályrács |
61 |
Energiasávok a kristályrendszerben |
63 |
Fémes kötés |
64 |
Elektronok szilárd testekben |
|
Az energiaeloszlás statisztikája |
65 |
Állapotsűrűség-függvény |
65 |
Betöltési valószínűség |
66 |
A betöltött állapotok száma |
67 |
Eloszlási függvények |
67 |
Példa a Fermi-Dirac-eloszlásra |
69 |
Sebességeloszlás |
70 |
Energiasávok szilárd testekben |
71 |
A sávok keletkezésének szemléletes magyarázata |
71 |
Kvantummechanikai összefüggés hullámszám és energia között |
73 |
A Schödinger-egyenlet periodikusan változó közegben |
74 |
A Brillouin-zóna |
78 |
Effektív tömeg |
79 |
Vezetők és félvezetők |
81 |
Energiasávok a valóságos kristályban |
81 |
Közelítések az alsó és a felső sávhatárra |
82 |
Az energiasávok betöltöttsége |
83 |
A tiltott sáv szerepe |
84 |
Elektronmozgás a betöltött sávban |
85 |
Elektronok kevéssé betöltött sávban |
86 |
Elektronhiány majdnem betöltött sávban |
86 |
Betöltöttségi viszonyok félvezetőkben |
87 |
Keletkezés és rekombináció |
90 |
A technika félvezető anyagai |
91 |
Szennyezés félvezető |
91 |
A szennyezéses félvezetők kvantummechanikai tárgyalása |
92 |
Szennyezési energiaszintek |
94 |
Lyukak és elektronok száma |
96 |
A Fermi-szint pontosabb meghatározása |
98 |
A Hall-jelenség |
98 |
Elektronok mozgása szilárd testek belsejében erőterek hatására |
100 |
Vezetőképesség |
102 |
Rácshibák |
103 |
Áram félvezetőkben |
104 |
A sodródási áram részletesebb vizsgálata |
105 |
Diffúziós áram |
107 |
A folytonossági egyenlet |
109 |
A folytonossági egyenlet egyszerűsített változatai |
111 |
Diffúziós egyenlet |
111 |
Az Einstein-összefüggés |
113 |
A nem egyensúlyi helyzet részletesebb vizsgálata |
114 |
Az időfüggő diffúziós egyenlet |
117 |
Emisszió és injekció |
|
Kilépési munka és érintkezési potenciálkülönbség |
120 |
Közeghatárok |
120 |
Kilépési munka |
121 |
Érintkezési potenciálkülönbség fémek között |
122 |
Érintkezési potenciálkülönbség félvezetők határfelületén |
124 |
Termikus emisszió |
126 |
Elektronkilépés izzókatódból |
126 |
Az emissziós áramsűrűség meghatározása |
127 |
Példa a Richardson-Dushman-egyenlet alkalmazására |
129 |
Schottky-jelenség és térmisszió |
130 |
Külső erőtér hatása a potenciálküszöbre |
130 |
Alagútjelenség |
131 |
Téremisszió |
132 |
Szekunder emisszió és fotoemisszió |
133 |
A szekunder emissziós tényező |
133 |
A szekunder emisszió jelenségének magyarázata |
134 |
Fotoemisszió |
135 |
Alkalmazások |
135 |
Felületi jelenségek |
136 |
Felületi szennyezés |
136 |
Felületi kettős réteg |
137 |
Fordított vezetőképesség |
137 |
Gyors és lassú felületi állapotok |
138 |
Felületi rekombináció |
138 |
Félvezető diódák |
|
A félvezető dióda ismertetése |
140 |
Alapelv |
140 |
Alkalmazások |
140 |
Karakterisztika |
142 |
Munkapont-beállítás |
143 |
A pn átmenet |
145 |
Diffúziós (érintkezési) potenciálkülönbség |
145 |
Záróirányú áram |
148 |
Nyitóirányú áram |
151 |
A diódaegyenlet |
152 |
A diódaáram részletesebb vizsgálata |
154 |
A folytonossági egyenlet alkalmazása |
154 |
Energiaszintek |
156 |
A záróirányú áram feszültségfüggése |
158 |
A rétegellenállás szerepe |
158 |
Zener-átütés |
159 |
Átütési jelenségek. Zener-dióda, alagútdióda |
161 |
A lavinaátütés |
161 |
Alagútátütés (Zener-jelenség) |
164 |
Termikus tönkremenés |
165 |
Zener-dióda |
165 |
Alagútdióda |
167 |
Az alagútdióda alkalmazása |
170 |
Kiürített réteg és kapacitása |
172 |
Az erőtér szemléletes ábrázolása az átmenet közelében |
172 |
Homogén tértöltésréteg |
172 |
Kétoldali tértöltésréteg |
174 |
Lineárisan változó szennyezésű átmenet |
175 |
A dióda mint vezérelhető kapacitás |
176 |
A dióda váltakozó áramú működésben |
177 |
A rétegdióda a gyakorlatban |
181 |
A rétegdióda mint egyenirányító |
181 |
A hőmérséklet befolyása a záróirányú áramra |
183 |
Hőmérsékletfüggés a nyitóirányú működésben |
184 |
A disszipációs hő elvezetése |
185 |
Eltérések az idealizált körülményektől |
187 |
Fém-félvezető egyenirányítók |
189 |
Fém-félvezető érintkezés |
189 |
Száraz egyenirányító |
190 |
Tűs dióda |
192 |
Aranytűs dióda |
194 |
A vákuumdióda |
|
A vákuumdióda ismertetése |
195 |
Alapelv és alkalmazás |
195 |
Felépítés |
195 |
A dióda karakterisztikájának jellegzetességei |
196 |
Telítési és induló áram |
198 |
A dióda telítési árama |
198 |
A dióda induló árama |
198 |
Az érintkezési potenciálkülönbség befolyása a dióda karakterisztikájára |
201 |
A síkdióda tértöltéses működése |
202 |
A tértöltés árnyékoló szerepe |
202 |
A Langmuir-Child egyenlet |
204 |
A potenciál, térerősség, elektronsebesség és tértöltés helyfüggése tértöltéses síkdiódában |
207 |
A tértöltéses síkdióda belső ellenállása és belső vezetése |
208 |
A tértöltéstörvény általánosítása |
209 |
A háromkettedes hatványtörvény általános érvényének igazolása ekvipotenciális elektródájú diódákban |
209 |
Hengeres dióda anódárama |
210 |
A kezdősebesség befolyása |
212 |
Virtuális katód kialakulása a katód előtt |
212 |
A tértöltés stabilizáló hatása az elektroncsövek anódáramára |
214 |
A vákuumdióda a gyakorlatban |
216 |
Főbb alkalmazások |
216 |
A dióda igénybevétele és méretezési szempontjai |
217 |
A trióda |
|
A trióda ismertetése |
221 |
A működés elve |
221 |
Szerkezeti felépítés |
222 |
A trióda potenciáltere |
224 |
A trióda karakterisztikái |
226 |
Az ideális trióda karakterisztikaegyenlete |
228 |
A karakterisztika analitikus közelítése |
228 |
A trióda statikus erősítési tényezője |
229 |
A síktrióda perveanciája |
232 |
A csőtényezők |
234 |
A csőtényezők fogalma |
234 |
A csőtényezők meghatározása karakterisztikából |
236 |
A csőtényezők analitikus alakja, munkapontfüggése |
238 |
A csőtényezők függése a csőgeometriától |
240 |
A triódára vonatkozó összefüggések általánosítása |
241 |
A hengeres trióda |
242 |
A szélek hatása |
244 |
A szigetképződés |
245 |
Rácsáram negatív rácsfeszültségek esetén |
246 |
Rácsáram pozitív rácsfeszültség esetén |
249 |
A trióda mint kis jelű erősítő |
252 |
A működés alapelve |
252 |
A dinamikus karakterisztika |
253 |
A dinamikus paraméterek |
255 |
A trióda váltakozó áramú helyettesítő képei |
259 |
A trióda munkapont-beállítása |
261 |
A trióda nagy jelű működése |
253 |
Torzítások |
263 |
A trióda mint teljesítményerősítő |
265 |
Többrácsos csövek |
|
A tetróda |
267 |
A trióda főbb hátrányai |
267 |
Az árnyékolórács bevezetése |
268 |
A tetróda működésének rövid ismertetése |
268 |
A szekunder emisszió hatása a tetróda karakterisztikáira |
270 |
A pentóda |
272 |
A pentóda elve |
272 |
A pentóda működésének közelítő tárgyalása |
273 |
A pentóda tényleges karakterisztikái |
275 |
Belső ellenállás és erősítési tényező |
279 |
Pentódatípusok |
281 |
A pentódák osztályozása |
281 |
A kis jelű alakhű erősítés és a kisfrekvenciás erősítő pentóda |
282 |
Szabályozó pentódák |
284 |
A hangfrekvenciás végpentóda és sugártetróda |
287 |
A pentóda nagy jelű működése |
292 |
Vezérlés árameloszlással |
295 |
A fékezőrács befolyása az árameloszlásra |
295 |
A kettős vezérlés alkalmazása |
298 |
Keverőcsövek |
299 |
A frekvenciaváltás (keverés) szerepe |
299 |
Összeadó keverés |
300 |
Szorzókeverés |
301 |
Keverőtípusok |
305 |
A tértöltéscsatolás |
307 |
Egyéb csőtípusok |
309 |
Összetett csövek |
309 |
A hangolásjelző cső (varázsszem) |
310 |
A rétegtranzisztor |
|
A rétegtranzisztor elve |
312 |
A felépítés |
312 |
Áramok a tranzisztorban |
313 |
A tranzisztor maradékáramai |
317 |
Az áramerősítési tényező meghatározása |
319 |
Ideális karakterisztikák |
323 |
Kis jelű működés |
324 |
Egyszerű váltakozó áramú kis jelű helyettesítő képek |
324 |
A diffúziós kapacitás és az áramerősítési tényező frekvenciafüggése |
328 |
Tértöltés-kapacitás |
330 |
Bázisellenállás |
331 |
Az Early-jelenség |
333 |
Alapkapcsolások |
336 |
Négypólus rendszerű helyettesítő képek |
337 |
Hibrid paraméteres helyettesítő kép |
338 |
Admittancia-paraméterek |
339 |
A kis jelű paraméterek munkapontfüggése |
342 |
Nagy jelű és nagy szintű működés |
343 |
Működési tartományok |
343 |
Az Ebers-Moll-egyenletek |
345 |
Az áramerősítés mint nonlineáris folyamat |
348 |
Működési határok |
352 |
A valóságos karakterisztikák |
353 |
A tranzisztor a gyakorlatban |
356 |
Tranzisztorfajták |
356 |
Hőelvezetés |
357 |
A tranzisztor termikus stabilitása |
358 |
Tranzisztorok nonlineáris működése |
361 |
Torzítások |
361 |
A tranzisztor mint keverő |
362 |
Erősítésszabályozás |
363 |
Négyrétegű eszközök |
364 |
Működés |
364 |
Fizikai alapok |
366 |
A négyrétegű dióda karakterisztikája |
367 |
A vezérelt egyenirányító |
369 |
A térvezérlésű tranzisztor |
|
A működés alapjai |
370 |
Alapgondolat |
370 |
Térvezérlésű tranzisztorok fajtái |
371 |
A várható karakterisztika |
371 |
A térvezérlésű eszközök főbb tulajdonságai |
373 |
pn átmenetes térvezérlésű tranzisztor |
374 |
A felépítés |
374 |
A karakterisztika |
375 |
Kis jelű paraméterek |
377 |
Nyitóirányú vezérlőfeszültség |
378 |
Szigetelt vezérlőelektródájú térvezérlésű tranzisztor |
379 |
A felépítés |
379 |
A karakterisztika |
381 |
Kis jelű paraméterek |
383 |
Elektroncsövek és tranzisztorok viselkedése igen nagy frekvencián |
|
Áramköri nagyfrekvenciás jelenségek tértöltés-vezérlésű csövekben |
385 |
Áttekintés |
385 |
Nagyfrekvenciás veszteségek |
386 |
Az elektródakapacitások szerepe |
386 |
Az elektródakivezetések induktivitásának hatása |
389 |
A repülési idő befolyása tértöltés-vezérlésű csövek működésére |
391 |
Fizikai meggondolások |
391 |
A csőben és a külső körökben folyó áramok |
392 |
A síkdióda nagyfrekvenciás működése |
397 |
A Llewellyn-egyenlet |
397 |
A síkdióda belső impedanciája és admittanciája |
398 |
Rácsos csövek működése nagyfrekvencián |
401 |
A trióda ultranagyfrekvenciás viselkedése |
401 |
Ultranagyfrekvenciás és mikrohullámú tértöltés-vezérlésű csövek konstrukciós elvei |
404 |
Nagyfrekvenciás jelenségek homogén bázisú tranzisztorokban |
408 |
Áttekintés |
408 |
Főbb időállandók |
408 |
Pontosabb számítás |
411 |
A nagyfrekvenciás helyettesítő képek érvényességi határa |
413 |
Inhomogén bázisú tranzisztorok nagyfrekvenciás viselkedése |
415 |
Gyorsító tér a bázisban |
415 |
Az átviteli tényező frekvenciafüggése |
418 |
A frekvenciamenetet befolyásoló további tényezők |
420 |
A maximális oszcillációs frekvencia |
422 |
Elektronikus eszközök tranziens jelenségei |
|
Az elektronikus eszközök mint kapcsolók |
425 |
Ideális és nem ideális kapcsolókarakterisztika |
426 |
Tehetetlenségi jelenségek |
429 |
A dióda mint kapcsoló |
429 |
Vezérelt eszközök mint kapcsolók |
430 |
Negatív ellenállású kapcsolók |
431 |
Tranziensek vizsgálata a töltéstárolás fogalma segítségével |
433 |
Időállandók és kapcsolásidők |
433 |
A pn átmenet mint változó paraméterű rendszer |
435 |
A tárolt töltés viselkedése átkapcsoláskor |
438 |
Tranziensek elektroncsövekben és félvezető diódákban |
439 |
Vezérelt elektroncsövek tranziensei |
439 |
Feléledési idők vákuumdiódákban |
440 |
Félvezető diódák feléledési ideje |
442 |
Tranziensek a tranzisztorban |
447 |
A folyamat leírása |
447 |
A késleltetési idő |
448 |
A felfutási idő |
449 |
A tárolási idő |
452 |
A lefutási idő |
452 |
Kiegészítések |
453 |
Összefüggés a nagyfrekvenciás működéssel |
455 |
Inhomogén bázisú tranzisztor |
456 |
Gyorsító kondenzátor |
457 |
Tranziens jelenségek, negatív ellenállású kapcsolóeszközökben |
457 |
Tranziens jelenségek a négyrétegű diódában |
457 |
Alagútdiódák tranziens viselkedése |
460 |
Zavaró jelenségek |
|
Bevezetés |
462 |
Zaj és zörej |
462 |
Termikus zaj |
463 |
Sörétzaj |
466 |
Fizikai ok |
466 |
Az áramingadozás nagysága |
467 |
A sörétzaj spektrális intenzitása |
467 |
Az induló áram zaja |
468 |
Félvezető diódák sörétzaja |
469 |
Módosult sörétzaj elektroncsövekben |
471 |
A tértöltés hatása a zajra diódákban |
471 |
A triódák zaja |
475 |
Árameloszlási zaj |
474 |
Nagyfrekvenciás csőzajok |
476 |
Egyenértékű zajforrás és zajtényező |
478 |
Tranzisztorok zaja |
473 |
Tranzisztorzaj közepes frekvencián |
473 |
Tranzisztorzaj nagyfrekvencián |
478 |
A térvezérelt tranzisztor zaja |
478 |
Egyéb zajjelenségek |
489 |
Elektroncsövek villódzási zaja |
489 |
Félvezető eszközök villódzási zaja |
491 |
Félvezető diódák átütési zaja |
492 |
Fontosabb zörejjelenségek |
493 |
A csőbúgás |
493 |
Elektroncsövek mikrofoniája |
495 |
Kivitelezési elvek |
|
Az elektroncsövek felépítése. A hőterhelés |
499 |
Katódok |
500 |
Wolframkatód |
501 |
Oxidkatód |
501 |
Készletkatódok |
503 |
Tóriumos wolframkatód |
504 |
Rácsok |
505 |
Egyéb alkatrészek |
506 |
Anódok |
506 |
Tartóelemek |
506 |
Áram-hozzávezetések, összeköttetések |
506 |
Gyártástechnológiai alkatrészek, melyek a cső működésében nem vesznek részt |
507 |
A vákuum előállítása és mérése |
507 |
Vákuumszivattyúk |
507 |
Hűtőcsapdák és gőzterelők |
509 |
Gáztalanítás |
510 |
Getterezés |
510 |
Vákuummérés |
511 |
Kis és nagy teljesítményű csövek |
512 |
Csövek tömeggyártása |
513 |
Lapításos csövek |
514 |
Színüveg csövek |
514 |
A nuvisztor |
514 |
Nagy teljesítményű csövekről általában |
515 |
Hűtési eljárások |
516 |
Kerámia burkolatú nagy teljesítményű csövek |
517 |
Ultranagyfrekvenciás tértöltés-vezérlésű csövek |
519 |
Vékony rétegek előállítása vákuumban |
520 |
A vákuumpárologtatás fizikai alapjai |
521 |
A vákuumpárologtatás berendezései, segédeszközök |
521 |
A rétegnövekedés és a vékony rétegek tulajdonságai |
525 |
Katódporlasztás |
525 |
Reaktív párologtatás |
526 |
Nagy tisztaságú félvezető anyagok technológiája |
526 |
A félvezető alapanyagok és előállításuk |
527 |
Félvezető alapanyagok minősítése |
530 |
Félvezető anyagok fontosabb előkészítő technológiai műveletei |
531 |
pn átmenetek létrehozása |
532 |
Az ötvözés művelete |
532 |
A diffúzió művelete |
533 |
pn átmenetek előállítása diffúzióval |
535 |
A diffúzió kivitelezése germánium és szilícium esetében |
537 |
A diffúziós rétegek minősítése |
538 |
Epitaxiális rétegnövesztés |
539 |
Félvezető eszközök gyártása |
540 |
Ötvözött tranziszto |
540 |
Ötvözött diffúziós tranzisztor |
542 |
A mezatranzisztor |
543 |
A planártranzisztor |
546 |
Félvezető diódák |
547 |
Integrált áramkörök |
549 |
Megbízhatóság |
|
A megbízhatóság fogalma |
552 |
Definíciók |
552 |
A megbízhatóság jelentősége |
553 |
A megbízhatóság mint időfüggvény |
554 |
Függvényfogalmak |
554 |
Elhasználódás |
555 |
Véletlen tönkremenés |
556 |
Korai meghibásodás |
556 |
A Weibull-eloszlás |
557 |
Több szakaszos megbízhatósági függvény |
558 |
Fizikai magyarázat |
559 |
Berendezések megbízhatósága |
559 |
Elektroncsövek és félvezetők meghibásodása |
561 |
A hibák osztályozása |
561 |
Elektroncsövek korai meghibásodása |
562 |
Elektroncsövek fizikai-kémiai jellegű meghibásodásai |
564 |
Ipari és hosszú élettartamú csövek |
565 |
Tranzisztorok megbízhatósága |
566 |
Felületi hibák |
567 |
Térfogati hibák |
568 |
Megbízható tranzisztorok |
569 |
Megbízhatóság és alkalmazás |
569 |
Függés az igénybevételtől |
569 |
Matematikai összefüggés |
570 |
Alkalmazási határok |
570 |
Kímélő üzemeltetés |
572 |
Vizsgálatok |
573 |
Előégetés |
573 |
Szűrővizsgálatok |
573 |
Tartós égetés |
574 |
A konfidencia fogalma |
574 |
Gyorsított vizsgálat |
575 |
Üzemeltetési adatok értékelése |
576 |
Fizikai vizsgálatok a tönkrement példányokon |
576 |
Fényelektromos és hőelektromos eszközök |
|
A fényelektromos jelenség |
577 |
Fotocellák |
578 |
Alapelv |
578 |
Fotokatódok |
579 |
Vákuum- és gáztöltésű fotocellák összehasonlítása |
580 |
A fotosokszorozó |
581 |
A fotokondukciós cella |
582 |
Érzékenység |
582 |
Gyakorlati szempontok |
584 |
A fényelem |
585 |
A fényelem rövidzárási árama |
585 |
A fényelem üresjárási feszültsége |
586 |
A napelem |
587 |
Fotodióda és fototranzisztor |
588 |
Kettős opto-elektronikai átalakítók |
589 |
A képerősítő |
589 |
Az opto-elektronikus cella |
590 |
Hőelektromos eszközök |
591 |
A termisztor |
591 |
A Seebeck-átalakító |
594 |
A Peltier-hűtőelem |
595 |
Elektronsugárcsövek |
|
Bevezetés |
597 |
Elektronoptikai lencsék |
599 |
Elektromos lencsék |
599 |
Mágneses lencsék |
600 |
Elektronlencsék fókusztávolsága |
601 |
Elektronágyúk |
602 |
Általános megjegyzések |
602 |
Az elektronágyú lencserendszere |
603 |
A katódlencse |
605 |
A sugárfokuszálás |
607 |
Eltérító rendszerek |
609 |
Az elektromos eltérítés |
610 |
A mágneses eltérítés |
613 |
A világítóernyő fizikai tulajdonságai |
615 |
A luminoforok |
615 |
Az ernyőpotenciál |
617 |
Jelalakvizsgáló csövek |
620 |
A cső felépítése, általános jellemzése |
620 |
Az elektronágyú |
621 |
Az eltérítő rendszer |
622 |
A jelalakvizsgáló cső ernyője |
625 |
Lokátorképcsövek |
625 |
Tv-képcsövek |
627 |
Televíziós képfelvevő csövek |
634 |
A képortikon (szuperortikon) |
634 |
A vidikon |
639 |
Tárolócsövek |
640 |
Mikrohullámú elektroncsövek és félvezető eszközök |
|
Általános megjegyzések |
643 |
Bevezetés |
643 |
Az elektronnyaláb előállításának és együtt tartásának elvei |
644 |
A kétüreges klisztron szerkezeti felépítése és működése |
645 |
A kétüreges klisztron felépítése |
645 |
A sebesség- és a sűrűségmoduláció (kötegelés) folyamata |
646 |
A résben mozgó elektron energetikai csatolása az UNF térrel |
648 |
A sűrűségmoduláció mennyiségi összefüggései |
649 |
Kimenőáram és teljesítmény |
653 |
A kétüreges klisztron alkalmazása |
654 |
Három- és több üreges klisztronok |
656 |
Alapgondolat |
656 |
Tértöltéshullámok |
656 |
A plazmafrekvencia |
657 |
Az erősítés |
659 |
Ultranagyfrekvenciás klisztronerősítők |
660 |
Reflexklisztronok |
663 |
A cső leírása és működése |
663 |
A reflexklisztron rezgési feltétele |
665 |
A reflexklisztron üzemviszonyai |
667 |
A reflexklisztron hangolása |
670 |
Haladó hullámú csövek |
672 |
A haladó hullámú cső jellegzetességei |
672 |
A haladó hullámú cső leírása és működése |
673 |
Fázisfokuszálás a haladó hullámú erősítőcsőben |
674 |
Az erősítés folyamata |
676 |
A haladó hullámú erősítőcső erősítésére vonatkozó általánso megjegyzések |
677 |
A tér hatása a nyalábra |
677 |
A konvekciós áram hatása az elektromos térerősségre |
679 |
A haladó hullámú cső karakterisztikus egyenlete és a csőben terjedő hullámok |
681 |
A beépített csillapítás szerepe HH-csőben |
683 |
A cső erősítése |
684 |
Haladó hullámú csövekben alkalmazott csatolók |
685 |
A soküreges magnetron |
687 |
A cső általános műszaki jellemzése |
687 |
Cikloismozgás sík magnetronban |
687 |
A nagyfrekvenciás tér szelektáló hatása rezgő magnetronban |
688 |
A nagyfrekvenciás tér fázisfokuszáló hatása rezgő magnetronban |
690 |
A magnetron rezgési módusszáma |
690 |
A magnetron elektronikus hatásfoka |
691 |
A magnetron rezgési feltételei |
692 |
A magnetron működésik karakterisztikái |
695 |
Haladó hullámú félvezető eszközök |
695 |
Akuszto-elektromos erősítő |
695 |
A Gunn-dióda |
6947 |
Lavinajelenség kombinációja tértöltéshullámokkal |
700 |
Kvantumelektronikai aktív eszközök |
|
Bevezetés |
702 |
Alapjelenségek |
703 |
Az elektromágneses tér és a részecskék kölcsönhatása |
703 |
Az energia nyerésének lehetősége |
704 |
Szilárdtest-mézerek |
705 |
Impulzusüzemű, kétszintes mézer |
705 |
Populáció inverzió a háromszintes mézerben |
706 |
A háromszintű mézeroszcillátor |
708 |
A háromszintű mézer mint erősítő |
7069 |
A haladó hullámú mézer |
711 |
Kvantumelektronikai fénygenerátorok és erősítők (lézerek) |
712 |
A lézerek csoportosítása |
712 |
Indukált rekombináció félvezetőkben |
713 |
A lézerdióda működése |
715 |
Lézerhatás homogén félvezetőkben |
719 |
Alkalmazások |
719 |
A mézer alkalmazása |
719 |
Hírközlés lézerrel |
720 |
Gáztöltésű csövek |
|
Fizikai jelenségek |
724 |
Ionizáció |
724 |
Ütközés és átlagos szabad úthossz |
725 |
Az ionizáció valószínűsége |
727 |
Paschen törvénye |
728 |
A gázkisülések főbb fajai |
730 |
Nem önálló kisülés |
730 |
Ködfénykisülés |
730 |
Ívkisülés |
733 |
Izzókatódos kisülés |
733 |
A kisülések áttekintése gyakorlati szempontból |
734 |
Segédelektródák szerepe a gázkisülésben |
736 |
A legfontosabb hidegkatódos gáztöltésű csövek |
737 |
Nem önálló kisülésű érzékelők |
737 |
A ködfénylámpa |
737 |
A hidegkatódos kapcsolócső |
738 |
A gáztöltésű dekatron |
740 |
A legfontosabb ívkisüléses vagy izzókatódos gáztöltésű csövek |
741 |
A nagy áramú egyenirányító |
741 |
A gáztöltésű dióda |
741 |
A tirátron |
742 |
Függelék |
744 |
Ajánlott irodalom |
760 |
Név- és tárgymutató |
761 |