Hiába a semmisségi törvény, máig nem törölték a rendőrségi nyilvántartásokból a 2006 őszén jogtalanul elítéltek adatait – hangzott el annak a kötetnek a bemutatóján, amely az egy évtizeddel ezelőtti rendőri túlkapások félszáz áldozatának történetét és küzdelmét mutatja be. A nemzeti jogvédők az igazi felelősök elszámoltatását is hiányolják. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat által most megjelentetett kötetben 56 áldozat esetleírását és a jogvédők küzdelmét mutatják be az őrizetbe vételektől a bírósági tárgyalótermekig. „Bűn nem maradhat megtorolatlanul, tehát az igazságtételnek el kell következnie. Ebben feladata, kötelezettsége van a kormánynak is, az ügyészségeknek is, a bíróságoknak is. Mi ezt a munkát addig fogjuk folytatni, amíg az igazságtételt teljessé nem tesszük és amíg börtönbe nem kerülnek Gyurcsány és társai, az őket kiszolgáló rendőrvezetők, felelős ügyészségi vezetők és felelős bírósági vezetők” – mondta dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő, Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Kiemelten megköszönte Varga Domokos György író munkáját, aki és csapata nélkül a kötet - csakúgy mint a most már világhálón is megtalálható "Jogvédők a nemzet szolgálatában" c. könyvük - nem jöhetett volna létre.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat a Jelentés című könyvet megküldi - többek között - a mostani és az előző kormánytagoknak, az ügyészségekre és bíróságokra is, hogy így jelezzék: aki vétett a magyar nép ellen, annak előbb-utóbb el kell nyernie a méltó büntetését.
2006. október 23-án több tanú szeme láttára, célzott fejlövéssel lőtték ki a 37 éves Csorba Attila szemét. Ügyvédje azt mondja: a kőbányai fiatalember hiába várt évekig a kártalanításra, az végül elmaradt. Csorba Attila a történteket nem tudta feldolgozni, 2013-ban öngyilkos lett. „Ez az esemény a számomra mutatja ennek a morbiditását, az embertelenségét, a tűrhetetlenségét ennek a rendőrinek nevezett bűncselekmény-együttesnek” – mondta dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke szerint a rendőrök felsőbb utasításra cselekedtek. „Ezt a bírói tárgyalótermekben is százszor elmondtuk. Azt nekünk ne mondja senki, hogy egy kis rendőr meg merte volna tenni anélkül, hogy a felettesei, végső soron a legfelsőbb szinten ülő ember, ne adta volna az áldását és a hozzájárulását, uram bocsánat, megreszkírozom, az utasítását erre” – vélekedett dr. Novozánszky Ilona ügyvéd.
2006-ban a hatalom célja egy bolsevik típusú rendszer visszaállítása volt, amit a jogvédők akadályoztak meg – mondta dr. Morvai Krisztina. A független európai parlamenti képviselő - aki maga is a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja - azt mondta: Gyurcsány Ferencék máig nem kértek bocsánatot a magyar néptől, inkább úgy tűnik, hogy kifejezetten büszkék a történtekre. „Az, hogy az egész úgynevezett baloldal velük együtt kíván megjelenni és emlékezni október 23-án, mérföldkövet jelent az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság magyarországi történetében. Azt jelenti, hogy az úgynevezett baloldal az emberi jogok helyett a szemkilövetést, a demokrácia helyett a totális diktatúrát, a jogállamiság helyett az önkényt tekinti követendő értéknek” – fogalmazott a képviselő.
Dr. Grespik László ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja tájékoztatást adott az általa képviselt közel kétszáz 2006 őszi jogsértett mai napig rendezetlen kártérítési ügyéről. A kötetben is szerepel Gonda László és 172 társa 2010. évi pernyerése, amely a 2006. október 23-i reggeli Kossuth téri oszlatást jogellenesnek nyilvánította. Ennek ellenére a rendőrség elzárkózik a jogsértettek jóvátételétől, akik eddig semmilyen kompenzációt nem kaptak a vonatkozó jogszabályi előírások ellenére, bár sokakat érintett a gyülekezési jog és vélemény-nyilvánítási szabadság 2006 őszi nyílt és durva megsértése. Bejelentette, hogy kárigényüket elévülést megszakítóan ismét bejelentette 2016. október 18-án a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál, így azok nem évültek el, sőt meghosszabbodtak további öt évvel. Arról is szólt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 20424/2010. szám alatt vizsgálja a 2106. október 23-i, Budapesten történt tüntetés-feloszlatások törvényességét és ennek elbírálása idén várható. Rámutatott, hogy a döntés abban is iránymutató lesz, hogy a "verbális erőszak" - amelyre például a rendőrség az Alkotmány utcai oszlatásnál annak idején hivatkozott - mennyire lehet oszlatási ok. Mindennek szerinte hatalmas jövőbeni (és a múltbeli események mostani értelmezésekori) jogelméleti és joggyakorlati jelentősége van, mert ezek tisztázatlansága miatt sok ember szenvedett eddig jogsértéseket, fontos, hogy ilyen ne legyen többé.
Dukán Dánielt 2006 őszi jogsértettet hamis rendőri vallomások miatt ítélték el. Az egykori műegyetemista nem érti, a semmisségi törvény alapján miért nem törölték még a jogtalanul elítélteket a rendőrségi nyilvántartásból. „Én hazamentem,, az október 2-i szavazásra, előtte való nap megjelentek nálam a rendőrök a családunk otthonában, és kérdezték, hogy mit csináltam előző szombat este, ugye, a robbantás időpontjában. Ez önmagában is felháborító, mert ha a szomszédban majd tyúkot lopnak, ezek szerint benne vagyunk a rendszerben, és meg fognak keresni” – mondta a sértett.
A Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesületét vezető, 2006 őszi jogsértett, Gőbl György jellemzőnek nevezte, hogy az októberi rendőrterrort részrehajlóan kivizsgáló, azt „törvényesnek” minősítő bizottság vezetője, Papp Károly ma országos rendőrfőkapitány. Ismertette azt a sokéves küzdelmet, amelyet a tények feltárás és a felelősök felelősségre vonása érdekében tett, úgy is mint a 2006 őszi rendőri brutalitást vizsgáló parlamenti albizottság szakértője. Botrányosnak nevezte, hogy tucatnyit feljelentése és általa feltárt sok száz bizonyító erejű dokumentum, illetve felvétel ellenére a felelősségre vonás nem történt meg a vezetői szinteken. Rámutatott: a körúti robbantás ügyében hatalmas erőket mozgattak meg, felvételek százait gyűjtötték be, és elemezték részletesen. Pontosan így kellett volna kivizsgálni a 2006 őszi rendőrterrort is szögezte le
