Vizkelety András - Világ világa, virágnak virága... (Ómagyar Mária-siralom)

1922 áprilisában az a német bizottság, amelynek feladata az első világháborúban a német hadsereg által elpusztított leuveni egyetemi könyvtár állományának helyreállítása, illetve kárpótlása volt, a müncheni Jacques Rosenthal antikváriustól egy szerény külsejű, 298 lapból álló latin kódexet vásárolt. Amikor ezt Georg Leidinger, a Bajor Állami Könyvtár kézirattárának vezetője átvizsgálta, idegen nyelvű szövegre lett figyelmes, melynek magyar voltát Franz Babinger müncheni szlavista és turkológus ismerte fel. Az elhalványult sorokat Gragger Róbert, a berlini Collegium Hungaricum akkori igazgatója Jakubovich Emil levéltáros és középkorkutató segítségével hamarosan megfejtette, majd 1923-ban kísérő tanulmánnyal ellátva közzé is tette. így vált ismertté nemcsak a magyar nyelv, de az egész finnugor nyelvcsalád első fennmaradt lírai emléke. A Máriának Krisztus halálra ítélése miatti fájdalmát érzékeltető vers méltó nyitánya az írásos magyar poézisnak. „Csak végig kell nézni: még a csonka költeményben is hány fordulaton nem megy át a »siralom« líraisága. Bágyadt féleszmélet állapotából három ízben tör fel benne megújuló erővel az anyai fájdalom jajszava, mindannyiszor más-más fordulattal keresve utat, amelyen megnyilatkozhassék, s élő lényt, ki könyörüljön rajta és fián, mígnem a szemlélet ismételten felizgató hatása alatt az irgalomért kiáltás kitöréséig emelkedik" (Horváth János). Az Ómagyar Mária-siralommal és az azt megőrző kódexszel számos nyelvészeti, irodalomtörténeti, kodikológiai tanulmány és cikk foglalkozott. A vers hazatérése - 1982-ben egy csereakció nyomán a kódex a leuveni egyetem könyvtárának állományából hazai közgyűjteménybe, az Országos Széchényi Könyvtárba került - ismét felkeltette az érdeklődést legrégibb ismert költői alkotásunk iránt. Kötetünk a verset hasonmásban, betűhív átírásban, egykori kiejtés, valamint modem értelmezés szerint közli, Vizkelety András új kutatási eredményeket is felmutató tanulmánya pedig részletes ismereteket nyújt a költemény keletkezéséről, latin mintájáról, szövegének értelmezéséről, leírásának körülményeiről, s arról a napi használatra szánt, munkaeszközként forgatott kódexről, amelynek ím. levelén az Ómagyar Mária-siralom megkopott betűi sorakoznak.