A 20. század nagy karmesterei közül talán Wilhelm Furtwängler elismertsége ma a legmagasabb, magyarországi kultuszával mégsem lehetünk elégedettek. Kötetünk a nagy karmester emléke előtt kíván tisztelegni, s régi adósságot próbál törleszteni, amikor legfontosabb írásaiból ad bő válogatást. Tanulmányai és esszéi nemcsak a klasszikus zeneirodalom számos alapvető művének mélyreható, eredeti értelmezését nyújtják, hanem a legújabbkori zenetörténet alakulásának, a művészet és közönsége kapcsolatának átfogó és szókimondó elemzését is. Furtwängler olyan korban élt, amikor még eleven volt a romantikus előadóművészet hagyománya, de már létezett hangfelvétel. Szerencsére tőle és nagy kortársaitól is igen gazdag hangzó hagyaték maradt fönn. A kötet jelentős részét az a lehető teljességre törekvő diszkográfia teszi ki, amely a hangzó hagyaték összes felvételét igyekszik pontosan, nemzetközileg is elismert színvonalon nyilvántartani.
