| A szerkesztő megjegyzése |
5 |
| Britannia |
9 |
| Julius Caesar |
|
| Cassivellanunus |
|
| Claudisu parancsot ad Britannia meghódítására |
|
| a Caractacus vezette ellenállás |
|
| Boadicca bosszúja és Suetonius megtorló akciói |
|
| a Mons Graupius-i csata |
|
| London kiépítése |
|
| a villarendszer |
|
| hadrianus fala |
|
| Az elveszett sziget |
29 |
| Piktek és skótok |
|
| hadrianus falát áttörik |
|
| a légiókat visszaívják, hogy Rómát védjék |
|
| a római kori Britannia vége |
|
| a pelagiánus eretnekség |
|
| a nagy bevándorlás Germániából |
|
| a szász invázió |
|
| az Angolszász Krónika |
|
| Hengist és Horsa |
|
| Artúr király legendája |
|
| Az Angolszász Anglia |
43 |
| A kereszténység elterjedése |
|
| Szent Patrick, Szent Dávid, Szent Columba |
|
| Róma a szigetre küldi Ágostont |
|
| az egyház újraalapozása Canterburyben |
|
| Ethelbert és Edwin |
|
| Paulinus és York megtérése |
|
| a britek és a szászok végső csatája |
|
| Cadwallon és Pende pusztulása |
|
| a whitbyi zsinat |
|
| a Tiszteletreméltó Beda |
|
| Offa, rex Anglorum |
|
| A Vikingek |
58 |
| A vikingek |
|
| Lindisfarne és Iona kifosztása |
|
| Dublin megalapítása |
|
| a népfelkelő hadsereg |
|
| Ragnar Lodbrok |
|
| Csontnélküli ivar |
|
| a nottinghami szerződés |
|
| Nagy Alfréd |
69 |
| Nagy Alfréd |
|
| a dánok és a wessexi háborúk |
|
| az ashdowni csata |
|
| Ethelred |
|
| a kelet-angliai viking települések |
|
| a durhami székesegyház felépítése |
|
| a Danegeld |
|
| Alfréd rejzőködése |
|
| az edingtoni csata |
|
| Guthrum, a viking megkeresztelése |
|
| Alfréd törvényei |
|
| a merciaiak Nagyasszonya |
|
| A szász alkony |
86 |
| Anglia első királya |
|
| a brunanburh-i csata |
|
| Edward király |
|
| a modern angol intézmények kezdetei |
|
| a "százak" kialakítása |
|
| a grófsági bíróságok |
|
| Szent Dunstan |
|
| Tanácstalan Ethelred |
|
| a Szent Brice-napi mészárlás |
|
| Kanut |
|
| Normandiai Emma |
|
| Godwin |
|
| Stigand érsek |
|
| Hitvalló Edward |
|
| A Normann invázió |
100 |
| Vilmos, a fattyú |
|
| normann igények az angol trónra |
|
| harold király |
|
| Hardrada és Tostig szövetkezik Harold ellen |
|
| a Stamford Bridge-i csata |
|
| a normann invázió |
|
| a hastingsi csata |
|
| a hódítás megkezdődik |
|
| Waltheof kivégzése |
|
| Vilmos és fia megvív egymással |
|
| Domesday, a nagy számbavétel |
|
| a régi angol nemesség vége |
|
| az új arisztokrácia |
|
| Hódító Vilmos halála |
|
| Növekedés zavarok közepette |
117 |
| Vörös Vilmos |
|
| a bárók lázadása |
|
| a királyt vadászat közben megölik az Új-erdőben |
|
| I. Henrik |
|
| a tinchebrai-i csata |
|
| a Curia Regis |
|
| a kicnstár felállítása |
|
| Blois-i István |
|
| maud császárné |
|
| az Anjou-házasság |
|
| I. Henrik halála |
|
| Robert of Gloucester |
|
| polgárháború |
|
| a "zászlós csata" |
|
| Plantagenet Henrik |
|
| Aquitániai Eleonóra |
|
| Plantagenet Henrik |
128 |
| II. Henrik |
|
| királyi kormányzás |
|
| esküdtbíróságok |
|
| hadakozás az egyházzal |
|
| a Clarendoni Konstitúciók |
|
| Becket |
|
| Írország lerohanása |
|
| az angol pápa |
|
| az egységes angol jog megalapozása |
|
| királyi bíróságok |
|
| Henrik fiai összeesküsznek apjuk ellen |
|
| II. Henrik halála |
|
| Oroszlánszívű Richárd |
144 |
| Oroszlánszívű Richárd |
|
| William, az udvarnagy |
|
| a keresztes hadjáratok |
|
| Ciprus elfoglalása |
|
| Szaladin |
|
| Richárdért váltságdíjat követelnek |
|
| a Blondel-legenda |
|
| János herceg árulása |
|
| Hubert Walter érsek |
|
| a békebírák |
|
| London első polgármestere |
|
| az Oroszlánszívű halála |
|
| A Magna Carta |
155 |
| János király |
|
| Artúr herceg meggyilkolása |
|
| Franciaország visszafoglalja Normandiát |
|
| Aquitániai Eleonóra halála |
|
| háború az egyházzal |
|
| a pápai interdiktum |
|
| a király kiközösítése |
|
| a főurak lázadása |
|
| a Magna Carta |
|
| A parlamantek anyja |
167 |
| János király halála |
|
| Henrik herceg III. Henrik lesz |
|
| a francia trónörökös Angilába jön, hogy megszerezze a koronát |
|
| William, az udvarnagy kormányozza az országot |
|
| langton érsek az angol jogokért küzd |
|
| Hubert de Burgh, az utolsó nagy főbíró |
|
| a "lincolni sokadalom" |
|
| a francia trónörökös elhagyja Angliát |
|
| újra kiadják a Magna Cartát |
|
| III. Henrik eléri nagykorúságát |
|
| de Burgh bukása |
|
| Peter des Roches, a cselszövő püspök |
|
| a poitou-iak felemelkedése |
|
| Robert Grosseteste szembefordul Rómával |
|
| Simon de Montfort felemelkedése |
|
| a bárók háborúi |
|
| az Oxfori és a Westminsteri Rendelkezések |
|
| a parlament megszületése |
|
| a lewesi csata |
|
| Edward herceget foglyul ejtik |
|
| a király megadja magát Montfort-nak |
|
| Llewellyn ap Gruffuddot elismerik Wales hercegének |
|
| Edward megszökik |
|
| Simon de Montfort elesik az eveshami csatában |
|
| a Marlborough-i Törvény |
|
| III. Henrik halála |
|
| I. Edward király |
185 |
| I. Edward |
|
| Robert Burnell |
|
| a helyi közigazgatás reformja |
|
| a Westminsteir, a Gloucesteri és a Winchesteri Törvény |
|
| a földreform |
|
| a zsidóüldözés |
|
| az Államkincstár, a Kancellária, a Ruhatár és a Kis Pecsét |
|
| a Readingi Tanács |
|
| Háború Franciaországgal |
|
| a bárók lázadása |
|
| az első angol walesi herceg |
|
| a Norvégiai Leány |
|
| John Balliol, Skócia királya |
|
| Berwick feldúlása |
|
| William Wallace megveri a briteket Stirling Bridge-nél |
|
| Wallace-t elfogják és kivégzik |
|
| Bruce-t megkoronázzák Scone-ban |
|
| I. Edward halála |
|
| Bannockburn |
203 |
| Ii. Edward |
|
| a Rendtartó Lordok |
|
| Piers Gaveston, a király kegyence és a bárók ellensége |
|
| Gaveston kivégzése |
|
| háború Skóciával |
|
| Bannockburn |
|
| a parlament növekvő fontossága |
|
| a bárók harca a korona ellen |
|
| Thomas of Lancaster |
|
| a royalista párt megjelenése |
|
| a Despenserek |
|
| Izabella királyné és Mortimer lázadást szít |
|
| a király kivégzése Berkeley várában |
|
| Skócia és Írország |
210 |
| Bruce és a northamptoni szerződés |
|
| a megosztott Skócia |
|
| a Stuart királyi ház kezdetei |
|
| I. Jakab király váltságdíja |
|
| a Douglasek |
|
| a középkori Írország |
|
| Tara legendája |
|
| az O'Neillek |
|
| "Erős Íj" |
|
| a "Kerítésen" túl |
|
| az angol-írek |
|
| A hosszú íj |
220 |
| III. Edward |
|
| Angliát Izabella és szeretője, Mortimer kormányozza |
|
| Kent grófja kivégzése |
|
| Henry of lancaster |
|
| Mortimert eflakasztják II. Edward meggyilkolása miatt |
|
| III. Edward az ifjabb Balliolt támogatja |
|
| a Halidon Hill-i csata |
|
| a hosszú íj ereje |
|
| a Gócpont |
|
| a százéves háború kezdete |
|
| a sluysi csata |
|
| Torunai |
|
| a nromandiai partraszállás |
|
| Franciaország megtámadása |
|
| a crécyi csata |
|
| a Fekete Herceg érdemeket szerez |
|
| Társadalmi lázongás |
233 |
| A fekete halál |
|
| a puskapor feltűnése és az íjász háttérbe szorulása |
|
| Poitiers |
|
| János francia király fogságba esik |
|
| a térdszalagrend megalapítása |
|
| a királyné a járvány áldozata lesz |
|
| a petíciók növekvő hatalma |
|
| a harmadik rend képviseletének kifejlődése |
|
| a Ház első "Speaker"-e |
|
| Wyclif és John of Gaunt szövetsége |
|
| Wyclif Bibliája |
|
| a Fekete Herceg, majd a magára maradt III. Edward halála |
|
| II. Richárd tízéves korában király lesz |
|
| megműveletlen földek a járvány után |
|
| a Munkások Törvénye |
|
| a parasztlázadás |
|
| Wat Tyler |
|
| a lollardok |
|
| Robert de Vere |
|
| Bolingbroke legyőzi Vere-t Radcot Bridge-nél |
|
| a Nottinghami Nyilatkozat |
|
| a Könyörtelen Parlament |
|
| John of Gaunt halála |
|
| a király megadja magát Bolingbroke-nak Flint várában |
|
| II. Richárd meghal Pontefract várában |
|
| Henry Bolingbroke és V. Henrik |
258 |
| IV. Henrik |
|
| a parlament megszilárdítja pénzügyi hatalmát |
|
| a De heretico comburendo közzététele |
|
| elevenen elégetnek eretnekeket |
|
| Owen Glendower |
|
| Henrik megöli Hotspurt a shrewsburyi csatában |
|
| a Percy-lázadás |
|
| Scrope yorki érseket lefejezik |
|
| IV. Henrik meghal a Westminster-apátságban |
|
| V. Henrik |
|
| Henrik elfoglalja Harfleurt |
|
| az agincourt-i ütközet |
|
| a troyes-i szerződés |
|
| Henrik feleségül veszi Valois Katalint |
|
| V. Henrik harmincöt éves korában vérhasban meghal |
|
| VI. Henrik és a rózsák háborúja |
272 |
| VI. Henrik |
|
| Jeanne d'Arc |
|
| francia diadalok |
|
| Eton és a cambridge-i King's College megalapítása |
|
| Henrik feleségül veszi Anjou Margitot |
|
| Gloucester megbuktatása és halála |
|
| a maine-i titok |
|
| Jack Cade |
|
| a Paston-levelek |
|
| a rózsák háborújának kezdete |
|
| a Shrewsburyi Nyilatkozat |
|
| a király megháborodása |
|
| megszületik Edward walesi herceg |
|
| Henrik felépülése |
|
| a wakefieldi csata |
|
| a yorki herceg megölése |
|
| a halott nemesek fiai bosszút szomjaznak |
|
| a Mortimer's Cross-i csata |
|
| Towton |
|
| a yorki herceget IV. Edward néven királlyá koronázzák |
|
| fegyverszünet Skóciával |
|
| Henriket a Towebe zárják |
|
| Harlech osstrom |
|
| IV. Edward |
300 |
| IV. Edward |
|
| a neville család kormányozza Angliát |
|
| a király feleségül veszi Elizabeth Woodwille-t |
|
| ellentetése szándékok Franciaországgal |
|
| a király összeütközésbe kerül a Neville-ekkel |
|
| az északi lázadás |
|
| az edgcotti mészárlás |
|
| IV. Edwardot fogva tartják Middlehamben |
|
| VI. Henrik még mindig a Tower rabja |
|
| nemesek lefejezik a királyné apját |
|
| IV. Edwardot szabadon bocsátják |
|
| lancastriánusok kivégzése |
|
| Warwickot és Clarence-t árulással vádolják |
|
| Warwick és Anjou Margit Edward uralmának megdöntését tervezi |
|
| a barneti csata |
|
| a tewkesburyi csata |
|
| a walesi herceg halála |
|
| Richard of Gloucester parancsot ad VI. Henrik meggyilkolására |
|
| IV. Edward és XI. Lajos aláírja a picquignyi szerződést |
|
| Clarence halála |
|
| III. Richárd |
316 |
| A tizenkét éves Edward V. Edward néven apja örökébe lép |
|
| Richard, Gloucester hercege hatalmába keríti a gyermek királyt és a Towerbe zárja |
|
| a lefejezések sora Lord hastingsszel kezdődik |
|
| Richardot, York hercegét a Towerbe viszik királyi bátyjához |
|
| a Shaw-féle prédikáció |
|
| Richard of Gloucester III. Richárd néven trónra lép |
|
| a Towerben raboskodó hercegek halála |
|
| összeesküvés szövődik, középpontjában Buckinghammel |
|
| a wales herceg halála |
|
| Henry, Richmond grófja partra száll a Milford-öbölben |
|
| a Bosworth Field-i csata |
|
| III. Richárd halála |
|
| a rózsák háborújának vége |
|
| A kerek világ |
333 |
| Megkezdődik a XVI. század |
|
| a reneszánsz |
|
| Erasmus |
|
| a könyvnyomtatás |
|
| Luther |
|
| Kálvin |
|
| a reformáció |
|
| a felfedezők: Diaz, da Gama, Kolumbusz, Cabot |
|
| az Újvilág |
|
| VII. Henrik és a Tudorok |
|
| Észak és Dél |
|
| Simnel és Warbeck, a két trónkövetelő |
|
| ír vetélytársak |
|
| Poynings Törvénye |
|
| Kildare uralma |
|
| királyi házasság Skóciával |
|
| a Királyi Tanács |
|
| VII. Henrik halála |
|
| VIII. henrik király |
346 |
| VIII. Henrik |
|
| "A hit védelmezője" |
|
| a Habsburgok |
|
| Artúr herceg halála |
|
| Henrik feleségül veszi Aragóniai Katalint |
|
| Wolsey felemelkedése |
|
| háború Franciaországgal |
|
| a sarkantyúk csatája |
|
| Flodden Field |
|
| béke Franciaországgal |
|
| Anne Boleyn |
|
| Wolsey nagyralátása |
|
| munkában a Csillagkamara |
|
| az önkormányzatok reformjai |
|
| Henrik haditengerészete |
|
| Wolsey diplomáciai szolgálatai |
|
| az Aranyruhák mezeje |
|
| Aragóniai Katalin félreállítása |
|
| Wolsey bukása |
|
| Cranmer felemelkedése |
|
| Szakítás Rómával |
360 |
| A reformáció |
|
| az egyházellenes hangulat |
|
| a válás |
|
| az annaták-törvényjavaslat |
|
| Sir Thomas More lemond |
|
| Henrik feleségül veszi Anne Boleynt |
|
| Cranmer canterburyi érsek lesz |
|
| megszületik a majdani I. Erzsébet |
|
| Fisher és More kivégzése |
|
| Katalin királyné meghal |
|
| Anne Boleynt kivégzik |
|
| Henrik feleségül veszi Jane Seymourt |
|
| a kolostorok feloszlatása |
|
| Thoms Cromwell |
|
| Tyndale és Coverdale Bibliája |
|
| a kegyelem zarándoklata |
|
| Henrik feleségül veszi Cléves-iAnnát |
|
| Cromwellt kivégzik |
|
| Norfoltk és a reformáció elleni tiltakozás |
|
| Henrik feleségül veszi Catherine Howardot |
|
| Catherine viszonya Culpeperrel |
|
| Catherine Howard kivégzése |
|
| Henrik feleségül veszi Catherine Parrt |
|
| háború Skóciában |
|
| a Solway Moss-i csata |
|
| Boulogne ostroma |
|
| Ancrum Moor |
|
| a franciák partra szállnak a Wight-szigeten |
|
| VIII. Henrik halála |
|
| A protestáns küzdelem |
380 |
| VI. Edward |
|
| Cranmer és Edward Seymour vallási forradalma |
|
| a Közös imakönyv |
|
| a gyapjútermelés haszna és a földbekerítések |
|
| Latimer prédikációja az ekéről |
|
| felkelések nyugatoné s keleten |
|
| Robert Ket felakasztása |
|
| Dudley, Warwick grófja felemelkedése és a "londoni lordok" |
|
| Somerset kivégzése |
|
| Lady jane Grey |
|
| VI. Edward halála |
|
| Jae Greyt királynővé kiáltják ki |
|
| Mary Tudor követeli trónját |
|
| William Cecil felbukkanása |
|
| újra bevezetik a római misét |
|
| Mária eljegyzése a spanyol trónörökössel |
|
| protestáns protestálás |
|
| Sir Thomas Wyatt kivégzése |
|
| Erzsébet hercegnőt Woodstockban tartják fogva |
|
| protestáns mártírok |
|
| Véres Mária halála |
|
| Gloriana |
390 |
| I. Erzsébet |
|
| Mária, a skótok királynője |
|
| Matthew Parker, Robert Dudley és Nicholas Bacon |
|
| a puritánok feltűnése |
|
| John Knox |
|
| a királyi házasság kérdése |
|
| Mária feleségül megy Darnleyhoz |
|
| Walsingham mint követ |
|
| katolikus összeesküvés |
|
| Mária, a skótok királynője fogságba kerül |
|
| a pápa kiközösíti Erzsébetet |
|
| a Szent Bertalan-éji mészárlás |
|
| Máriát kivégzik Fotheringayben |
|
| a spanyol kincsszállító hajók kifosztása |
|
| háború Spanyolországgal |
|
| Hawkins és Drake |
|
| Cádiz |
|
| az Armada |
|
| a Kelet-indiai Társaság |
|
| Raleigh és Essex |
|
| Drake halála |
|
| felkelés Írországban |
|
| Hugh O'Neill |
|
| Shakespeare |
|
| Essex kivégzése |
|
| Mountjoy leveri az ír lázadást |
|
| a Tudorok vége |
|
| Az egyesített koronák |
414 |
| Jakab király |
|
| a felségjog |
|
| a puritánok petíciója |
|
| ha nincs püspök, király sincs |
|
| a "lőporos összeesküvés" |
|
| a Biblia jóváhagyott változata |
|
| Coke főbíró |
|
| szövetség Spanyolországgal |
|
| Elizabeth hercegnő feleségül megy Frigyes választófejedelemhez |
|
| Raleigh kivégzése |
|
| George Villiers, Buckingham hercege |
|
| I. Jakab halála |
|
| a zarándok atyák és az Újvilág |
|
| I. Károly és a személyi uralom |
433 |
| A puritán nemesség |
|
| I. Károly feleségül veszi Henrietta Maria francia hercegnőt |
|
| háború Spanyolországgal |
|
| Richelieu bíboros |
|
| a Jogok Petíciója |
|
| Buckingham meggyilkolása |
|
| az arminianizmus |
|
| személyi uralom |
|
| Wentworth |
|
| vita a haditengerészetről |
|
| John Hampden próbára teszi a király törvényét |
|
| William Laud felemelkedése |
|
| az imádságoskönyv, a skótok és a polgárháború okai |
|
| harcban a püspökökkel |
|
| Wentworth ír megoldása |
|
| a berwicki megbékélés |
|
| 1640 és a személyi uralom vége |
|
| a Rövid Parlament |
|
| Pym a parlamenti ellenzék élére áll |
|
| a skótok behatolnak Newcastle-ba |
|
| A parlament lázadása |
452 |
| A skótok pénzelése |
|
| a Hosszú Parlament |
|
| vádemelés Strafford és Laud ellen |
|
| a gyökér és ág petíció |
|
| Károly kénytelen aláírni a jogfosztási törvényt |
|
| Straffordot kivégzik |
|
| Károly kiegyezést keres a skótokkal |
|
| vérengzés Írországban |
|
| a Nagy Felirat |
|
| Károly megpróbálja letartóztatni Pymet és támogatóit |
|
| London fellázad a parlamenti kiváltságok királyi megsértése miatt |
|
| Károly elhagyja Londont, és zászlót bont Nottinghamben |
|
| az edgehilli csatával megkezdődik a polgárháború |
|
| a királyné áttöri a Parlament blokádját |
|
| a Marston Moor-i ütközet |
|
| Cromwell átveszi a hadsereg vezetését |
|
| Laudot kivégzik |
|
| a nasebyi csata |
|
| A bárd lesújt |
482 |
| I. Károly megadja magát a skótoknak |
|
| a skótok kiszolgáltatják a királyt a Parlament megbízottjainak |
|
| a hadsereg zsoldot és jogokat követel |
|
| Károly Carisbrooke várába menekül |
|
| a második polgárháború |
|
| Pride tisztogatása |
|
| I. Károlyt kivégzik |
|
| a köztársaság |
|
| az Államtanács |
|
| támadás a levellerek ellen |
|
| Gerard Winstanley és a diggerek |
|
| Cromwell feldúlja Droghedát |
|
| Montrose-t kivégzik |
|
| II. Károly hűséget fogad |
|
| a "megállapodók" |
|
| háború Skóciával |
|
| a Worcesteri csata |
|
| a boscobeli tölgy |
|
| II. Károly menekülése |
|
| a Tengerészeti Törvény |
|
| háború a hollandok ellen |
|
| a Csonka Parlament |
|
| háború Spanyolországgal |
|
| a Barebone-parlament |
|
| Cromwell, a Protector |
|
| a katonai kormányzók |
|
| Cromwell visszautasítja a koronát |
|
| a Lord Protector halála |
|
| A restauráció |
512 |
| Dőlj-fel Dick |
|
| a protektorátus vége |
|
| Charles Fleetwood és John Lambert |
|
| a royalistákat megverik Winnington Bridge-nél |
|
| a hadsereg átadja a hatalmat |
|
| a bredai nyilatkozat |
|
| a monarchia visszaállítása |
|
| a hóhér elvégzi a leszámolás feladatát |
|
| Cromwell holttestét kiszedik koporsójából |
|
| a Gavallér Parlament |
|
| A Clarendon-törvénykönyv |
|
| királyi szeretők |
|
| John Churchill felemelkedése |
|
| háború a hollandokkal |
|
| a lowestofti és a North Foreland-i csata |
|
| a nagy pestis |
|
| a londoni tűzvész |
|
| Wren hozzálát a Szent Pál-székesegyház újjáépítéséhez |
|
| Anglia megszerzi New Yorktot |
|
| Clarendon bukása |
|
| a CABAL |
|
| Franciaország felemelkedése |
|
| a spanyol örökösödés |
|
| a Hármas Szövetség |
|
| a doveri egyezség |
|
| Orániai Vilmos felemelkedése |
|
| A pápista összeesküvés |
534 |
| A Próbatétel Törvény |
|
| a yorki herceg, a trónörökös megosztja a monarchia iránti lojalitást |
|
| Lord Shaftesbury vezeti az ellenzéket |
|
| Danby lesz a király főminisztere |
|
| a yorki herceg protestáns lányának, Máriának a házassága Orániai Vilmossal |
|
| a pápista összeesküvés |
|
| Titus Oates |
|
| A Gavallér Parlament vége |
|
| Danby a Towerbe kerül |
|
| a Kizárási Törvényjavaslat |
|
| a király fattyú örököse |
|
| a whigek és a toryk eredete |
|
| George Savile, a Kiegyenlítő |
|
| Shaftlesbury bukása |
|
| a Rye House-összeesküvés |
|
| Russelt és Sidneyt kivégzik |
|
| II. Károly meghal |
|
| A vértelen forradalom |
551 |
| A katolikus II. jakab |
|
| Monmouth lázadása |
|
| Jeffreys bíró |
|
| a király elnapolja az ellenszegülő parlamentet |
|
| katolikusok magas hivatalokat kapnak |
|
| Orániai Vilmos a király ellenlábasait támogatja |
|
| a klérus nem hajlandó kihírdetni Jakab megbocsátási nyilatkozatát |
|
| a püspököket a Towerbe küldik |
|
| felmentő ítélet a püspökök ügyében |
|
| Shrewsbury és hívei Orániai Vilmosért küldenek |
|
| Lilliburlero |
|
| Jakab beleegyezik a katolikusokat pártoló törvények visszavonásában |
|
| Orániai Vilmos partra száll |
|
| Torbaynál |
|
| Jakab külföldre menekülhet |
|
| Orániai Vilmos |
567 |
| Vilmos és Mária |
|
| Danby visszatérése |
|
| az Egyezményes Parlament |
|
| háború Franciaországgal |
|
| Churchill Marlborough grófja lesz |
|
| XIV. Lajos támogatja a száműzött II. Jakabot |
|
| Jakab partra száll Írországban |
|
| Londonderry ostroma |
|
| a franciák legyőzik a holland és angol flottát a Beachy-foknál |
|
| a boyne-i csata |
|
| a királynő Sarah Churchill ellen fordul |
|
| Marlborough-t elbocsátják |
|
| a Cape La Hogue-i ütközet |
|
| a franciák súlyos vereséget mérnek az angolokra |
|
| Charles Montagu megalapítja a Bank of Englandet |
|
| Mária királynő hímlőben meghal |
|
| A ryswicki szerződés |
|
| Robert harley felemelkedése |
|
| a Rendezési Törvény |
|
| a spanyol örökösödési háború |
|
| Vilmos és Marlborough ismét együttműködik |
|
| II. Jakab halála |
|
| Lajos elismeri a trónkövetelőt |
|
| a második Nagy Szövetség |
|
| III. Vilmos halála |
|
| A spanyol örökösödési háború |
588 |
| Anna királynő |
|
| a Cockpit-kormány |
|
| Defoe, Swift, Newton, Vanbrugh |
|
| Marlborough herceg lesz |
|
| a whigeket elűzik a hatalomból |
|
| a Nagy Szövetség nadírja |
|
| a blenheimi csata |
|
| Anglia megszerzi Gibraltárt |
|
| a ramillies-i csata |
|
| Anglia és Skócia egyesítésének törvénye |
|
| a királynő és Sarah Churchill kapcsolata megromlik |
|
| kudarc Franciaországban |
|
| az oudenarde-i csata |
|
| az angolok elfoglalják Menorcát |
|
| a whigek visszatérnek a hatalomba |
|
| Tournai ostroma |
|
| a malplaquet-i mészárlás |
|
| Az utolsó Stuart |
612 |
| Godolphin menesztése |
|
| Harley és St. John hatalomra kerül |
|
| a Dél-tengeri Társaság megalapítása |
|
| Marlborough-t pénzügyi visszaélésekkel vádolják |
|
| az angol hadsereg visszavovnul Dunkerque-be |
|
| az utrechti szerződés és a háborús szerzemények perpatvara |
|
| Anna királynő halála |
|
| A hannoveri ház |
622 |
| I. György |
|
| a német "banda" az udvarnál |
|
| jakobita felkelés Perthben |
|
| a Csoportosulás Elleni Törvény |
|
| a sheriffmuiri csata |
|
| a dél-tengeri panama |
|
| az első miniszterelnök |
|
| Karolina hercegné oltalma |
|
| a jövő emberei |
|
| Walpole és newcastle |
|
| Bolingbroke hatalomra tör |
|
| I. György halála |
|
| II. György fellépése Walpole ellen |
|
| a Jenkins-füle-háború |
|
| a "Rule Britannia" megjelenése |
|
| Walpole lemond |
|
| az osztrák örökösödési háború |
|
| Pelham és Newcastle kormánya |
|
| Carteret visszatérése |
|
| William Pitt felemelkedése |
|
| a dettingeni ütközet |
|
| a '45-ös jakobita felkelés |
|
| a cullodeni csata |
|
| Flora macdonald |
|
| Károly herceg elmenekül |
|
| Pitt a kormány tagja lesz |
|
| Pelham halála |
|
| háború Franciaországgal |
|
| Anglia elveszti menorcát |
|
| Byng admirálist főbe lövik |
|
| Az idősebb Pitt |
646 |
| Az amerikai gyarmatok eredete |
|
| a Tengerészeti Törvények |
|
| a kivándorlók |
|
| nyomulás nyugat felé |
|
| az első világháború |
|
| Pitt és az Amerikák csatái |
|
| Loudon és a William Henry-erődbeli mészárlás |
|
| Amherst és Wolfe |
|
| az Abraham-magaslatok |
|
| Kanada elfoglalása |
|
| a Nagy Közrendű elszigetelődése |
|
| Bute grófjának felemelkedése |
|
| II. György halála |
|
| III. György törekvései |
|
| Pitt lemondása |
|
| háború Spanyolországgal |
|
| a párizsi béke |
|
| Viszály Amerikával |
660 |
| A "Király Barátai" |
|
| Bute uralma |
|
| a Junius-levelek |
|
| a The North Briton |
|
| Wilkest a Towerbe zárják |
|
| a konfliktus Amerikával |
|
| a Bélyegilletéki Törvény |
|
| Rockingham és Burke |
|
| a Liberty-ügy |
|
| a jámbor Lord North |
|
| a bostoni "mészárlás" |
|
| az amerikai patrióták |
|
| a bostoni "teadélután" |
|
| az "erőszaktörvények" |
|
| Nyilatkozat a jogokról |
|
| Paul Revere vágtája |
|
| Concord és Lexington |
|
| Az indiai birodalom |
674 |
| Rockingham miniszterelnök lesz |
|
| a kormány és a Kelet-indiai Társaság |
|
| az angolok Indiában |
|
| versengés a francia Compagnie des Indes-del |
|
| Madarász megtámadása |
|
| Robert Clive feltűnése |
|
| a kalkuttai Fekete Lyuk |
|
| a plasseyi csata |
|
| híresztelések a korrupcióról |
|
| Clive Bengália kormányzója lesz |
|
| Clive kegyvesztettsége és öngyilkossága |
|
| Warren Hastings |
|
| az új arisztokrácia Indiában |
|
| Az ifjabb Pitt |
686 |
| Shelburne, North, Fox, Pitt és a vereség utáni idők |
|
| megegyezés Amerikával |
|
| a parlamentáris reform felé |
|
| Tom Paine és Az emberi jogok |
|
| az ipari forradalmak |
|
| az ifjabb Pitt |
|
| Dundas és Wilberforce |
|
| a szabad kereskedelem és Adam Smith |
|
| a költségvetés |
|
| Pitt törlesztési alapja |
|
| a francia forradalom Franciaországban hadat üzen |
|
| a nore-i és spitheadi zendülés |
|
| a camperdowni csata |
|
| a nílusi csata |
|
| Napóleon Marengónál |
|
| A napóleoni háborúk |
703 |
| Pitt újra hatalomra kerül |
|
| Nelson visszatér a Földkozi-tengerre |
|
| a trafalgari csata |
|
| az austerlitzi csata |
|
| Dundas vád alá helyezése |
|
| az ifjabb Pitt halála |
|
| "az összes tehetség kabinetje" |
|
| Fox halála |
|
| az őj emberek: Castlereagh, Perceval és Canning |
|
| Napóleon Európa ura |
|
| a félszigeti háború |
|
| a Cintriai Megállapodás |
|
| Wellington átveszi a parancsnokságot |
|
| a visszavonulás Moszkvából |
|
| Napóleon Elbán |
|
| Talelyrand és a francia monarchia restaurációja |
|
| Napóleon visszatérése |
|
| a waterlooi csata |
|
| Napóleont száműzik Szent Ilona szigetére |
|
| A győzelem békéje |
741 |
| Castlereagh és Wellington |
|
| Oroszország, Ausztri és Poroszország Szent Szövetsége |
|
| A pokrócosok menete |
|
| a peterlooi mészárlás |
|
| a Cato Street-i összeesküvés |
|
| III. György tébolya |
|
| a régensség |
|
| maria Fitzherbert |
|
| karolina királynét házasságtöréssel vádolják |
|
| Robert Peel felemelkedése |
|
| Castlereagh öngyilkossága |
|
| a Monroe-elv |
|
| a görög függetlenségi háború |
|
| Canning miniszterelnök lesz |
|
| Daniel O'Connell és a próbaválasztás |
|
| a katolikusok emancipálását célzó törvényjavaslat |
|
| IV. György Halála |
|
| IV. Vilmos, a tengerély király |
|
| Reform és szabad kereskedelem |
765 |
| Újabb forradalom Franciaországban |
|
| Wellington kiesik a hatalomból |
|
| Grey gróf a miniszterelnök |
|
| deportálás Ausztráliába |
|
| Bentham, Mill és Cobbett változásokért küzd |
|
| a Reformtörvény-javaslat megbukik |
|
| főrendek a nép ellen |
|
| a királyt arra kérik, nevezzen ki új frendeket |
|
| a Reformtörvény |
|
| Melbourne és Russell vezeti a whigeket |
|
| Palmerston felemelkedése |
|
| a rabszolgaság megszüntetése |
|
| a Szegényügyi Törvény reformja |
|
| Az Ipartörvény |
|
| a topuddle-i mártírok |
|
| IV. Vilmos halála |
|
| Viktória királynő lesz |
|
| a chartizmus |
|
| Disraeli felemelkedése |
|
| Albert herceg feleségül veszi Viktóriát |
|
| Peel miniszterelnök lesz |
|
| Gladstone a kereskedelemügyi minisztérium élén |
|
| a Gabonatörvény-ellenes Liga |
|
| Cobden és Bright |
|
| az írországi éhínség |
|
| Disraeli súlyok vádakkal illeti Peelt |
|
| Peel kormánya összeomlik |
|
| A krími háború |
781 |
| Russell mint miniszterelnök |
|
| forradalom egész Európában |
|
| Metternich bukása |
|
| a Nagy Kiállítás |
|
| Dickens és Ruskin és a szociális reform |
|
| a keleti kérdés |
|
| a másik Canning |
|
| a Krím |
|
| a könnyűlovasság rohama |
|
| Florence Nightingale |
|
| az inkermani csata |
|
| William Russel, az első haditudósító |
|
| Palmerston mint miniszterelnök |
|
| Szevasztopol eleste |
|
| a párizsi béke |
|
| az indiai zendülés |
|
| a cawnpore-i mészárlás |
|
| Lucknow Darwin megjelenteti A fajok eredeté-t |
|
| Garibaldi és az itáliai egység |
|
| Gladstone csatlakozik a whigekhez |
|
| Disraeli mint miniszterelnök |
|
| A kivándorlás kora |
806 |
| Az angol ajkú népek kivándorlása |
|
| indítékok és módszerek |
|
| éhínség |
|
| arany |
|
| Kanada |
|
| Wakefield, Durham és az 1840-es törvény |
|
| a Brit Észak-Amerika Törvény |
|
| Dél-Afrika |
|
| konfliktus a hollandokkal |
|
| a "nagy vándorlás" |
|
| a zulu birodalom |
|
| Ausztrália |
|
| a Botany-öböl |
|
| a gyapjúkereskedelem eredete |
|
| a Fekete-terelés tragédiája |
|
| Új-Dél-Wales és származékai |
|
| az ausztráliai aranyláz |
|
| Új-Zéland |
|
| marsden és a misszionáriusok |
|
| az Új-Zéland Szövetség |
|
| a waitangi szerződés |
|
| a maori háborúk |
|
| Németország felemelkedése |
830 |
| Bismarck |
|
| Palmerstont visszafogják |
|
| Viktória Poroszországot támogatja |
|
| háború Európában |
|
| Párizs ostroma |
|
| Napóleon Britanniába benekül |
|
| az európai nagyhatalmak közössége |
|
| Gladstone és Disraeli a miniszterelnöki székben |
|
| a "laissez-faire" politika |
|
| Gladstone Írországban |
|
| a Választásireform-törvény |
|
| a Közoktatási Törvény |
|
| az egyetemek és a közszolgálat megnyitása |
|
| Cardwell megreformálja a hadsereget |
|
| Az Alabama-vita |
|
| a Szuezi-csatorna-részvények |
|
| az új keleti kérdés |
|
| ki uralja a Balkánt |
|
| a berlini kongresszus |
|
| a zulu háborúk |
|
| a kabuli mészárlás |
|
| Gladstone midlothiani kampánya |
|
| Joseph Chamberlain és a helyhatósági szocializmus |
|
| a Nemzeti Liberális Szövetség létrejötte |
|
| Disraeli halála |
|
| A "Fin de siécle" |
860 |
| A venezuelai vita |
|
| a német tengeri terjeszkedés |
|
| Amerika világhatalmi szerepének kezdete |
|
| Gladstone második miniszterelnöksége |
|
| a toryk "Negyedik Pártja" |
|
| harc az ír önkormányzatért |
|
| a búrok lázadása |
|
| a pretoriai egyezmény |
|
| Cecil rhodes |
|
| Egyiptom és Szudán |
|
| Gordont megölik |
|
| Kartúmban |
|
| a Reformtörvény-javaslat |
|
| a polgárjogokat felfüggesztő törvények Írországban |
|
| Gladstone ír keresztes hadjárata |
|
| Charles Stewart Parnell |
|
| a Phoenix Park-gyilkosság |
|
| Lord Salisbury miniszterelnök lesz |
|
| az 1886-os Helyi Önkormányzati Törvényjavaslat bukása |
|
| a grófsági tanácsok megalakítása |
|
| Salisbury Afrika-politikája |
|
| Rosebery, Campbell-Bannerman és Asquith felemelkedése |
|
| a Fabiánus Társaság, a Webbek és George Bernard Shaw |
|
| Keir Hardie-t beválasztják a Parlamentbe |
|
| az ashanti háború |
|
| Gladstone halála |
|
| az omdurmani csata |
|
| A dél-afrikai háború |
896 |
| Beköszönt a XX. század |
|
| a második búr háború |
|
| Lloyd George a színre lép |
|
| Viktória királynő halála |
|
| a koncentrációs tábor körüli botrány |
|
| az afrikai háború vége |
|
| Cecil Rhodes halála |
|
| a Nagy Háborúhoz vezető út |
|
