Előszó |
5 |
Személyes hangú bevezető |
9 |
A történeti háttér és a fehér foltok kutatásának bázisa |
13 |
Az őstörténeti kutatás filozófiai támaszpontjai |
13 |
A társtudományok szerepe az őstörténeti kutatásban |
15 |
Az őstörténet-kutató fantáziája |
19 |
A név szerepe az őstörténeti nyomkeresésben |
20 |
A hely szerepe az őstörténeti események megértésében |
27 |
A fehér foltok kutatása és az időkiszámítás |
31 |
A logikai fogaskerék és az idő |
33 |
A történelmi nyomkeresés és a mód kategóriája |
36 |
Az alkalom szerepe az őstörténet megértésében |
41 |
Közép-Ázsia és az őstörténeti megalapozás |
46 |
A keveredés nyelvi és genetikai bonyodalmai |
47 |
Embertani vázlat Kínától az Urálig |
50 |
Mongolok, hunok és türkök embertani vonatkozásban |
53 |
Egy hun azonosítása |
57 |
Az eredetminőségi arckutó esélye |
61 |
Az uralom meghatározóbb változásai Ázsiában |
68 |
Onogória és az onogurok |
70 |
Hogyan kerülhetett különvált magyar törzs a Meótiszba? |
81 |
A finnugoroktól a hun-ugorokig |
84 |
A fehér foltok kutatása és az avarok |
101 |
Az avar történelmi háttér |
101 |
Történelmi visszapillantás. Az avar uralom diadalmas kezdete |
101 |
Az avar uralom beszűkülése és a történelmi fordulat |
108 |
Az utolsó felvonás sorsdöntő eseményei |
114 |
Hol lehetett az avar kagánok székhelye? |
116 |
Következtetésünk egyik támaszpontja: Kurszán |
116 |
Amiben Baján megelőzte Kurszánt, Attila pedig Bajánt |
118 |
Az avar kagánok székvárosának Sabaria-Szombathely az egyik kiemelt jelöltje |
120 |
Mi lehetett Sabaria-Szombathely avar neve? |
122 |
Az avarok hagyaték-problémái |
126 |
Kik voltak az avarok? |
126 |
Az avarok nyelve |
130 |
Avar rang- és névsajátosságok |
136 |
Az avarok és népelemeik |
139 |
A 805-ben lejátszódó események talánya |
143 |
Mi lett az avarokkal az összeomlás után? |
146 |
Hogyan találkozhattak az avarok és a honfoglaló magyarok? A kabarok etnikumának kérdése |
150 |
A Keletről jött és a Pannóniában maradt avarok |
158 |
Ajtony-Ajtun rejtvénye |
162 |
A történelmi tanulság |
167 |
A történelmi fehér foltok kutatása és a székelyek eredete |
171 |
Az eredet-kérdés megalapozása |
171 |
Kézai Simon krónikája és a székelyek eredetének kérdése |
171 |
A székelyősök lehetséges hun kapcsolata |
173 |
A székelyek eredetének kérdése a vélemények tükrében |
178 |
Kik lehettek a székely elődök, és mikor csatlakozhattak az avarokhoz? |
184 |
Az avarok és a székely kapu |
189 |
A bolgárok az eredetkutatás filozófiájának tükrében |
192 |
Kovrat bolgár birodalma és annak szétesése |
199 |
Kuber |
201 |
Ugorok a Volga és a Don deltái között |
203 |
Gardizi és más arab utazók rejtvényszerű utalásai |
210 |
Az Aladár-Csaba rejtvény és a székelyek eredetének kérdése |
215 |
A székelyek eredete és a bolgár-magyar kapcsolat |
215 |
Aladár és Csaba nevének kutatása |
221 |
A három arcú Csaba királyfi |
225 |
Háttérben a családi kapcsolatok modellje |
227 |
Az avar pártvillongás realitása és következményei |
230 |
A székelyek sorsa és a "kettős honfoglalás" |
236 |
A székelyek bizalmi státusza: az őrség |
236 |
Módosul-e a "kettős honfoglalás" feltételezése? |
239 |
Beilleszthető-e az elmélet Erdély múltjába, a régészet alapján? |
243 |
A székelyek eredet kérdésére adott válaszunk összefoglaló szempontjai |
245 |
Van-e fogható eredménye a fehér foltok kutatásának? |
251 |
Függelék |
265 |
Kiegészítések |
265 |
Új szempontok az ugor nyelvek osztályozásához |
265 |
Az avar-székely múlt és a gének |
267 |
Meglepő szóleletek |
269 |
Lehetséges-e a kagáni fapaloták rekonstrukciója? |
271 |
Mi olvasható ki a mai Tuva helyzetképéből? |
273 |
Avar eredetű vagy annak vélelmezhető helyneveink |
275 |
Magyar eredetminőségi arcképek és térképek |
281 |
Fontosabb forrásművek |
296 |