| Előszó |
5 |
| Személyes hangú bevezető |
9 |
| A történeti háttér és a fehér foltok kutatásának bázisa |
13 |
| Az őstörténeti kutatás filozófiai támaszpontjai |
13 |
| A társtudományok szerepe az őstörténeti kutatásban |
15 |
| Az őstörténet-kutató fantáziája |
19 |
| A név szerepe az őstörténeti nyomkeresésben |
20 |
| A hely szerepe az őstörténeti események megértésében |
27 |
| A fehér foltok kutatása és az időkiszámítás |
31 |
| A logikai fogaskerék és az idő |
33 |
| A történelmi nyomkeresés és a mód kategóriája |
36 |
| Az alkalom szerepe az őstörténet megértésében |
41 |
| Közép-Ázsia és az őstörténeti megalapozás |
46 |
| A keveredés nyelvi és genetikai bonyodalmai |
47 |
| Embertani vázlat Kínától az Urálig |
50 |
| Mongolok, hunok és türkök embertani vonatkozásban |
53 |
| Egy hun azonosítása |
57 |
| Az eredetminőségi arckutó esélye |
61 |
| Az uralom meghatározóbb változásai Ázsiában |
68 |
| Onogória és az onogurok |
70 |
| Hogyan kerülhetett különvált magyar törzs a Meótiszba? |
81 |
| A finnugoroktól a hun-ugorokig |
84 |
| A fehér foltok kutatása és az avarok |
101 |
| Az avar történelmi háttér |
101 |
| Történelmi visszapillantás. Az avar uralom diadalmas kezdete |
101 |
| Az avar uralom beszűkülése és a történelmi fordulat |
108 |
| Az utolsó felvonás sorsdöntő eseményei |
114 |
| Hol lehetett az avar kagánok székhelye? |
116 |
| Következtetésünk egyik támaszpontja: Kurszán |
116 |
| Amiben Baján megelőzte Kurszánt, Attila pedig Bajánt |
118 |
| Az avar kagánok székvárosának Sabaria-Szombathely az egyik kiemelt jelöltje |
120 |
| Mi lehetett Sabaria-Szombathely avar neve? |
122 |
| Az avarok hagyaték-problémái |
126 |
| Kik voltak az avarok? |
126 |
| Az avarok nyelve |
130 |
| Avar rang- és névsajátosságok |
136 |
| Az avarok és népelemeik |
139 |
| A 805-ben lejátszódó események talánya |
143 |
| Mi lett az avarokkal az összeomlás után? |
146 |
| Hogyan találkozhattak az avarok és a honfoglaló magyarok? A kabarok etnikumának kérdése |
150 |
| A Keletről jött és a Pannóniában maradt avarok |
158 |
| Ajtony-Ajtun rejtvénye |
162 |
| A történelmi tanulság |
167 |
| A történelmi fehér foltok kutatása és a székelyek eredete |
171 |
| Az eredet-kérdés megalapozása |
171 |
| Kézai Simon krónikája és a székelyek eredetének kérdése |
171 |
| A székelyősök lehetséges hun kapcsolata |
173 |
| A székelyek eredetének kérdése a vélemények tükrében |
178 |
| Kik lehettek a székely elődök, és mikor csatlakozhattak az avarokhoz? |
184 |
| Az avarok és a székely kapu |
189 |
| A bolgárok az eredetkutatás filozófiájának tükrében |
192 |
| Kovrat bolgár birodalma és annak szétesése |
199 |
| Kuber |
201 |
| Ugorok a Volga és a Don deltái között |
203 |
| Gardizi és más arab utazók rejtvényszerű utalásai |
210 |
| Az Aladár-Csaba rejtvény és a székelyek eredetének kérdése |
215 |
| A székelyek eredete és a bolgár-magyar kapcsolat |
215 |
| Aladár és Csaba nevének kutatása |
221 |
| A három arcú Csaba királyfi |
225 |
| Háttérben a családi kapcsolatok modellje |
227 |
| Az avar pártvillongás realitása és következményei |
230 |
| A székelyek sorsa és a "kettős honfoglalás" |
236 |
| A székelyek bizalmi státusza: az őrség |
236 |
| Módosul-e a "kettős honfoglalás" feltételezése? |
239 |
| Beilleszthető-e az elmélet Erdély múltjába, a régészet alapján? |
243 |
| A székelyek eredet kérdésére adott válaszunk összefoglaló szempontjai |
245 |
| Van-e fogható eredménye a fehér foltok kutatásának? |
251 |
| Függelék |
265 |
| Kiegészítések |
265 |
| Új szempontok az ugor nyelvek osztályozásához |
265 |
| Az avar-székely múlt és a gének |
267 |
| Meglepő szóleletek |
269 |
| Lehetséges-e a kagáni fapaloták rekonstrukciója? |
271 |
| Mi olvasható ki a mai Tuva helyzetképéből? |
273 |
| Avar eredetű vagy annak vélelmezhető helyneveink |
275 |
| Magyar eredetminőségi arcképek és térképek |
281 |
| Fontosabb forrásművek |
296 |
