Mindenekelőtt fontos felismerés: a szervezet alapeszméje abból fakad, hogy az egyén önmagában képtelen valamennyi igényét, kívánságát teljesíteni. Saját szükségleteinek kielégítése érdekében – elégtelen képességei, ereje, ideje vagy éppen kitartása miatt – rá van utalva mások segítségére. Ha több ember ember koordinálja erőfeszítéseit, akkor úgy találják majd, hogy együtt többet tehetnek, mint önmagunkban bármelyikük. A legnagyobb szervezet, a társadalom – sok egyén tevékenységének koordinálásával – valamennyi közreműködő szükségleteinek kielégítését biztosítja. A szervezetfogalom megalapozásában tehát lényeges gondolat az erőfeszítések összehangolása a kölcsönös segítségnyújtás céljából. Ahhoz azonban, hogy ez a koordinált tevékenység hasznos legyen – célok, a kitűzött célokat illetően pedig megállapodás szükséges. A szervezetkoncepció másik fontos alapeszméje tehát a koordinált tevékenység útján megvalósított közös célok és tervek
