A szociológiai témájú munkák közzétételében igen dinamikus Droz Kiadó és hűséges kollégáim, Busino és Girod együttes rábeszélésére beleegyeztem (mint ahogy az ilyen esetekben gyakran lenni szokott), hogy három különálló, a Publications de la Faculté des sciences économiques et sociales de l'Université de Genéve-ben [A Genfi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Közleményei] publikált cikkem, valamint az Introduction á l'épistémologie génétique [Bevezetés a genetikus episztemológiába] című könyvem „A szociológiai magyarázat természete" című fejezete egy kötetbe összegyűjtve jelenjenek meg (köszönettel tartozom a Presses Universitaires de Francénak, amiért hozzájárult a náluk már kifogyott III. kötet e fejezetének újbóli megjelentetéséhez). Ezen írások az 1941 és 1950 közötti időszakból származnak. Meg kell jegyezni, hogy a részletes elemzések során számos más adatot és munkát is meg kellett volna említeni. A gazdasági „szabályozással" kapcsolatos vázlatos megjegyzéseket még jócskán ki lehetne egészíteni. A szabályozás és a „műveleti csoportosulatok" közötti átmenetet ma már számítástudományi megfontolásokkal sokkal meggyőzőbben alá lehetne támasztani. A cselekvések általános összehangolásának törvényeivel kapcsolatban (melyek egyrészt az idegi kapcsolatokból származnak, ugyanakkor kollektívek is) ma úgy vélem, hogy az egyén szellemi tevékenysége során zajló műveletek azonosak az egyének közötti kölcsönhatások (avagy „együttműködés") esetén megfigyelhetőkkel. A Lévy-Bruhlről szóló szövegrészeket Lévi-Strauss igen jelentős munkájának fényében újra kellene gondolni, mindazonáltal ez utóbbi sem helyettesítheti a kísérletezést, mert egyedül ez alkalmas arra, hogy a különböző törzsi társadalmakban élő gyermekek és felnőttek műveleti szintéjről felvilágosítással szolgáljon.
