Frissnek maradni, aggkorig – ez áhított cél. De gyakran az „örök fiatalság” álmával pusztán a korábbi évekbeli teljesítménykényszer folytatódik tovább. Az öregedés egyik nagy esélye viszont abban a szabadságban rejlik, hogy magunk mögött hagyhatjuk a kényszereket és megtalálhatjuk a saját utunkat, hogy az élet őszét a kiteljesedés időszakaként élhessük át, és olyan készségeket fejleszthessünk ki, amelyek csak idős korban sajátíthatók el.
Egyre hosszabb ideig élünk – így időskorban is egészségesebb és tartalmasabb életünk lehet. A várható élethossz növekedésének korszakában ez a könyv egy átfogó orientációt nyújt idősebb emberek számára, de nemcsak nekik, hanem rokonaik és gondozóik számára is.
Az időskor éppúgy, mint a gyermekkor és ifjúkor, metamorfózison megy keresztül. Ezt az átalakulást a hétéves ritmusok határozzák meg. Embertani-biográfiai törvényeket olvashatunk ki ezekből: ezek ismerete az időskorral való bánásmódot könnyíti meg, és érthetővé teszi ennek az életfázisnak a tipikus betegségeit és fogyatékosságait.
A nyugdíjas életmódra fel kell készülni, akár az önálló vagy a segített életvitel, akár a fiatalabb generációval való együttélés vagy az idősotthonba költözés lehetősége merül fel.
Hogyan lehet a nyugdíjaskort tartalommal megtölteni? A különböző tevékenységi körökre éppúgy kapunk a könyvben javaslatokat, mint ahogy az utazás és az autóvezetés, a táplálkozás és a testápolás kapcsán; ezek összetett szempontrendszerei is megnevezésre kerülnek. A könyv szabadon hagyó módon kínál hasznos alapot az ezekkel kapcsolatos döntések meghozatalában.
A szaporodó időskori panaszok kapcsán a mindennapi élet gyakorlati kérdései is felmerülnek. Hogyan célszerű a lakást átalakítani? Mely kisegítő szolgáltatások érhetők el? Felismerik-e a családtagok az ellátás szükségességét? Mit tudnak tenni, ha az idős ember zavarttá válik? Merésznek tűnhet a gondolat, de a haldoklás és a halál az emberi életben válhat ünnepi órává és az élet egyik csúcspontjává. Ezt az újszerű megközelítést képviseli a könyv, felvállalja a dogmák megkérdőjelezését és a felvilágosító munkát; kísérlet, amiben gondolkodásunkat szerencsés esetben forradalmasítani leszünk képesek.
A fő célunk az, hogy elősegítsük az emberi öregedés kultúrájának kialakítását; hogy az így kialakított kultúra megfeleljen az élet időskori szakaszának egzisztenciális sajátosságainak; hogy a testi, lelki és szellemi szükségszerűségeken túlmutatóan a testi és a szellemi lehetőségek tárházát emberhez méltóan kiaknázhassuk.
