Előszó a magyar kiadáshoz |
27 |
Köszönetnyilvánítások |
29 |
Előszó a második kiadáshoz |
31 |
A könyvről általában |
33 |
Alapvető témák |
33 |
A könyv felépítése |
35 |
A hallgatóknak a könyv használatáról |
36 |
Bevezetés a szociolgóiába |
|
Szociológia: problémák és perspektívák |
39 |
Miről is szól a szociológia? Néhány példa |
40 |
Szerelem és házasság |
40 |
Egészség és betegség |
40 |
Bűncselekmény és büntetés |
41 |
Következtetések: a szociológia természete |
43 |
Változás a modern világban |
43 |
Szociológia és "köztudat" |
44 |
Szociológiai kérdések |
45 |
Ténykérdések |
45 |
Összehasonlító kérdések |
46 |
Fejlődési kérdések |
46 |
Elméleti kérdések |
46 |
Az emberi cselekvés szándékolt és nem szándékolt következményei |
48 |
Mit tudhatunk meg saját cselekedeteinkről a szociológia révén? |
49 |
Struktúra és cselekvés |
49 |
A szociológiai szemlélet kialakítása |
49 |
Tudomány-e a szociológia? |
50 |
Objektivitás |
51 |
A szociológia gyakorlati jelentősége |
52 |
A társadalmi helyzetek megértése |
52 |
A kultúrális különbségek tudatosítása |
52 |
A politikai döntések hatásainak megítélése |
53 |
Az önismeret növelése |
53 |
A szociológus szerepe a társadalomban |
54 |
Összegző megjegyzések |
54 |
Összefoglalás |
55 |
Alapfogalmak |
55 |
Fontos kifejezések |
59 |
A kultúra, az egyén és a társas interakció |
|
Kultúra és társadalom |
59 |
Kultúrák táplálkozása |
59 |
Korai kapcsolatok más kultúrákkal |
60 |
A kultúra fogalma |
61 |
Az emberi faj |
62 |
Az evolúció |
64 |
Öröklődés és környezet |
65 |
Az ösztönök |
66 |
Kulturális sokszínűség |
67 |
Kulturális identitás és etnocentrizmus |
68 |
Kulturális univerzálék |
70 |
A nyelv |
71 |
A szemiotika és az anyagi kultúra |
72 |
A premodern társadalom típusai |
75 |
Vadászó és gyűjtögető társadalmak |
77 |
Pásztorkodó és agrártársadalmak |
79 |
Nem ipari civilizációk vagy tradicionális államok |
79 |
A modern kor társadalmai |
81 |
Az iparosodott társadalmak |
82 |
A harmadik világ társadalmai |
83 |
Összegzés |
84 |
Összefoglalás |
84 |
Alapfogalmak |
85 |
Fontos kifejezések |
85 |
További irodalom |
87 |
Szocializáció és életciklus |
88 |
"Szocializálatlan" gyerekek |
88 |
Az "aveyroni vad fiú" |
89 |
Genie |
90 |
A csecsemő korai fejlődése |
90 |
Az érzékelés fejlődése |
91 |
Sírás és mosolygás |
91 |
A csecsemők és gondozóik |
91 |
A társadalmi válaszok kialakulása |
93 |
Kötődés és kapcsolatvesztés |
94 |
Szocializáció a csecsemőkorban |
95 |
Elméletek a gyermekfejlődésről |
95 |
Freud és a pszichoanalízis |
96 |
G. H. Mead elmélete |
97 |
Piaget: kognitív fejlődés |
98 |
A különböző elméletek összefüggései |
99 |
Szocializációs közegek |
100 |
A család |
101 |
Kortárskapcsolatok |
102 |
Iskolák |
103 |
A tömegkommunikációs eszközök |
104 |
Más szocializációs közegek |
104 |
Reszolializáció |
104 |
A koncentrációs táborok lakóinak viselkedése |
105 |
"Agymosás" |
106 |
Az életút |
106 |
Gyermekkor |
106 |
Serdülőkor |
107 |
Fiatal felnőttkor |
108 |
Érett felnőttkor |
108 |
Öregkor |
109 |
A halál és a nemzedékek váltakozása |
109 |
A szocializáció és a személyes szabadság |
110 |
Összefoglalás |
110 |
Alapfogalmak |
111 |
Fontos kifejezések |
111 |
További irodalom |
112 |
Társas interakció és mindennapi élet |
|
A mindennapi társas élet vizsgálata |
114 |
A nem verbális kommunikáció |
115 |
Az arc és az érzelem |
115 |
A homlokzat és a kultúra |
117 |
Társadalmi szabályok, beszélgetések, és a társalgás |
117 |
Közös értelmezések |
118 |
Társalgási formák |
119 |
A test és a nyelv árulkodó botlásai |
120 |
Reaktív kiáltások |
120 |
Nyelvbotlások |
121 |
Az arc, a test és a beszéd az interakcióban |
123 |
Érintkezések |
123 |
Kontextusok és helyszínek |
124 |
Benyomáskezelés |
125 |
Szerepjátszás: az intim vizsgálatok |
126 |
Az érintkezés és a személyes tér |
127 |
Interakció időben és térben |
128 |
Kronometrikus idő |
128 |
Időgeográfia |
129 |
Idő- és térbeli korlátok |
130 |
Zónák |
131 |
A mindennapi élet kulturális és történelmi perspektívában |
132 |
Mikroszociológia és makroszociológia |
133 |
Összefoglalás |
134 |
Alapfogalmak |
135 |
Fontos kifejezések |
135 |
További irodalom |
135 |
Konformitás és deviancia |
|
Mi a deviancia? |
138 |
Normák és szankciók |
139 |
Jogszabályok, bűncselekmények és büntetések |
140 |
Bűnözés a preindusztriális korban |
141 |
A büntetési módok változásai |
141 |
A deviancia magyarázatai |
142 |
A bűnözés és a deviancia biológiai és pszichológiai elméletei |
143 |
A társadalom és a bűnözés: szociológiai elméletek |
145 |
Elméleti következtetések |
145 |
A bűnözés és a bűnözési statisztikák |
146 |
Az újbaloldali realizmus |
154 |
Az emberölés és más erőszakos bűncselekmények |
155 |
Börtönök és büntetések |
157 |
Börtönlázadások és a bebörtönzés alternatívái |
157 |
A halálbüntetés |
159 |
A nemek és a bűnözés |
159 |
Bűnözési arányok a férfiak és a nők körében |
160 |
Lányok a bandában |
161 |
Erőszak a női börtönökben |
162 |
Értékelés |
163 |
Nők ellen elkövetett bűncselekmények |
165 |
A gazdagok és a hatalmat birtoklók bűnözése |
163 |
Fehérgalléros-bűnözés |
163 |
Kormányzati bűnözés |
165 |
Szervezett bűnözés |
165 |
Áldozat nélküli bűncselekmény |
168 |
A pszichés betegség fogalma |
169 |
Pszichozis és neurózis |
169 |
Fizikai kezelések |
169 |
A pszichés betegségek diagnózisa |
170 |
Elzárás és elbocsátás |
171 |
Az őrültség természete: reziduális szabályszegés |
171 |
A zárt intézményekből való elbocsátás |
172 |
A deviancia és a társadalmi rend |
173 |
Összefoglalás |
174 |
Alapfogalmak |
175 |
Fontos kifejezések |
175 |
További irodalom |
175 |
Nem és szexualitás |
|
A szexuális jelleg, a nem és a biológia |
179 |
A szexuális különbségek eredete |
179 |
Biológiailag meghatározottak-e a viselkedésbeli különbségek? |
180 |
Nemi szocializáció |
182 |
A szülők és felnőttek reakciói |
182 |
A nemi viselkedés elsajátítása |
182 |
Nemi identitás és szexualitás: három elmélet |
185 |
Freud elmélete a nemi fejlődésről |
185 |
Chodorow elmélete a nemi fejlődésről |
185 |
A nem, az én és az erkölcs: Carol Gilligan elmélete |
187 |
Patriarchátus és termelés |
188 |
A férfiak uralma |
188 |
A nők és a munkahely: történelmi perspektíva |
189 |
Egyenlőtlenségek a munkában |
190 |
Házimunka |
194 |
Feminista mozgalmak |
195 |
A korai feminizmus Franciaországban |
195 |
Küzdelem az Egyesült Államokban |
195 |
Európai fejlemények |
196 |
A feminizmus újjászületése |
197 |
A feminizmus hatása |
198 |
Otthoni erőszak, szexuális zaklatás és nemi erőszak |
199 |
Az otthoni erőszak |
199 |
A szexuális zaklatás |
200 |
A nemi erőszak |
200 |
A "normális" szexuális viselkedés |
203 |
A kultúrák közötti különbség |
203 |
Szexualitás a nyugati kultúrában |
204 |
Szexuális viselkedés |
205 |
A férfiszexualitás és a "férfiak felszabadításának" kérdése |
206 |
Homoszexualitás |
207 |
Homoszexualitás a nem nyugati kultúrákban |
208 |
Homoszexualitás a nyugati kultúrákban |
208 |
Az AIDS |
210 |
Az AIDS és a heteroszexuális népesség |
211 |
A prostitúció |
212 |
A prostitúció a mai társadalomban |
213 |
A gyerekprostitúció |
214 |
Összegzés: a szociológia és a nemek közötti viszony |
215 |
Összefoglalás |
215 |
Alapfogalmak |
217 |
Fontos kifejezések |
217 |
További irodalom |
217 |
A hatalom struktúrái |
|
Rétegződés és osztályszerkezet |
221 |
A társadalmi rétegződés rendszerei |
222 |
A rabszolgaság |
222 |
A kasztrendszer |
223 |
A rendi tagolódás |
224 |
Az osztálytagozódás |
224 |
A modern társadalmak rétegződésének elméletei |
225 |
Karl Marx elmélete |
225 |
Max Weber elmélete |
227 |
Erik Olin Wright osztályelmélete |
229 |
Frank Parkin weberiánus elmélete |
229 |
Oszályok a mai nyugati társadalmakban |
230 |
Vagyoni és jövedelmi különbségek |
230 |
A felső osztály |
232 |
A középosztály |
233 |
A munkásosztály |
234 |
Az osztálytudat vizsgálata: a különböző megközelítések |
234 |
A nemi hovatartozás és a rétegződés |
234 |
A nemi hovatartozás és az osztálykülönbségek |
237 |
A változó osztálytagozódás |
237 |
Tendeciák a foglalkozási rendben |
239 |
A felső osztály felbomlása? |
239 |
Szakértelmiségek, menedzserek, üzletvezetők |
241 |
Fehérgallérosok, kékgallérosok: elnőiesedés és proletarizálódás |
241 |
A munkásosztályt érintő változások |
242 |
Társadalmi mobilitás |
243 |
Összehasonlító mobilitásvizsgálatok |
244 |
Lefelé irányuló mobilitás |
245 |
Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában |
246 |
Mobilitási szintek |
246 |
A társadalmi mobilitás vizsgálatának problémái |
247 |
A saját mobilitási esélyed |
248 |
Szegénység és egyenlőtlenség |
249 |
Mi a szegénység? |
249 |
A szegénység ma |
250 |
Miért szegények még mindig a szegények? |
250 |
Összefoglalás |
251 |
Alapfogalmak |
252 |
Fontos kifejezések |
253 |
További irodalom |
254 |
Etnicitás és faj |
254 |
Etnikai csoportok, kisebbségek és faj a plurális társadalmakban |
255 |
Kisebbségek |
256 |
A faj és a biológia |
257 |
Etnikai szembenállás, előítéletek és diszkrimináció |
258 |
Sztereotípiák és bűnbakok |
259 |
A tekintélyelvű személyiség |
259 |
A etnicitás és a gyerekkor |
260 |
A többségi csoportok attitűdjei |
262 |
Szociológiai értelmezések |
262 |
Általános tényezők |
263 |
Történelmi perspektíva |
264 |
Etnikai kapcsolatok történelmi perspektívában: néhány példa |
267 |
Etnikai kapcsolatok Brazíliában |
267 |
A társadalmi fejlődés Dél-Afrikában |
268 |
A feketék polgári jogai az Egyesült Államokban |
268 |
A bevándorlás története az Egyesült Királyságban |
270 |
Etnikai kapcsolatok a kontinensen |
274 |
Mi várható a jövőben az etnikai kapcsolatok területén? |
279 |
Összefoglalás |
280 |
Alapfogalmak |
282 |
Fontos kifejezések |
282 |
További irodalom |
282 |
Csoportok és szervezetek |
283 |
A társulás formái |
285 |
Elsődleges és másodlagos csoportok |
286 |
Formális szervezetek |
286 |
Bürokrácia |
287 |
Weber bürokráciaelmélete |
287 |
Bürokrácia és oligarchia |
288 |
A japán gazdasági szervezetek |
288 |
A szervezetek ható erők a modern világban |
290 |
A szakértelmiségek |
292 |
Információs technológia |
294 |
A szervezetek fizikai környezete |
294 |
Felügyelet és fegyelem a szervezetekben |
296 |
Felügyelet |
297 |
Fegyelem |
298 |
Karcerszervezetek |
299 |
A karcerszervezetek fejlődése |
300 |
Nem bürokratikus szervezetek: az önsegélyező csoportok |
301 |
Az önsegélyező csoportok sajátosságai |
301 |
Záró megjegyzés |
302 |
Összefoglalás |
302 |
Alapfogalmak |
304 |
Fontos kifejezések |
304 |
További irodalom |
304 |
Politika, kormányzat és az állam |
307 |
Az államok jellemzői |
308 |
A politikai apparátus |
308 |
Terület |
309 |
A jogrendszer és a kényszer alkalmazása |
309 |
Modern államok |
309 |
Meghatározások |
309 |
Állampolgári jogok |
310 |
Politikai pártok és szavazás a nyugati országokban |
312 |
Pártrendszerek |
312 |
Szavazás és osztály-hovatartozás |
313 |
Pártok és szavazás Nagy-Britanniában |
314 |
Pártpolitika: széttörik-e az öntőforma a XX. század végén? |
349 |
Az állami túlterheltség és a legitimációs válság elmélete |
320 |
A nők részvétele a politikában |
321 |
Választói magatartás és politikai attitűdök |
323 |
Nők a politikai szervezetekben |
324 |
Nem intémzényesült politikai cselekvés |
325 |
Demokrácia |
326 |
A demokrácia típusai |
327 |
A demokrácia univerzális vonzereje és a monarchiák alkonya |
328 |
Demokratikus elitizmus és a pluralista elméletek |
328 |
Demokratikus elitizmus |
330 |
Pluralista elméletek |
331 |
Az elméletek bírálatai és értékelése |
333 |
Ki uralkodik? |
333 |
A "belső kör" az Egyesült Államokban |
334 |
Elitek Nagy-Britanniában |
335 |
Értékelés |
335 |
Poltika a nemzetközi színtéren |
337 |
A nacionalizmus és a modern állam |
338 |
Az Európai Közösség és Európa megváltozott térképe |
342 |
Európa új térképe |
343 |
Összefoglalás |
343 |
Alapfogalmak |
343 |
Fontos kifejezések |
345 |
További irodalom |
346 |
A háború és a hadsereg |
346 |
Hadviselés a múltban |
347 |
Ókori társadalmak |
348 |
Hadviselés Európában és a gyarmatokon |
351 |
A háború és az agresszió |
352 |
A katonai szervezetek típusai |
353 |
A modern hadsereg jellemzői |
355 |
A brit hadsereg |
357 |
A nők és a háború |
358 |
Női mozgalmak a háború ellen |
358 |
A hadsereg, a politika és a társadalom |
360 |
A hadsereg uralma és befolyása |
361 |
A harmadik világ fegyveres erői |
366 |
A katonai uralom típusai |
366 |
A terrorizmus és a gerillamozgalmak |
366 |
A világ katonai kiadásai és a fegyverek |
368 |
A fegyverkereskedelem |
369 |
A fegyverkezési verseny |
370 |
A "csillagok háborúja" és ami utána következett |
370 |
Jelenlegi fejlemények: a proliferáció kérdések |
370 |
Háborúmentes világ? |
371 |
Összefoglalás |
372 |
Alapfogalmak |
373 |
Fontos kifejezések |
373 |
További irodalom |
373 |
Társadalmi intézmények |
|
Rokonság, házasság és család |
377 |
Rokonság |
378 |
Kláncsoportok |
378 |
Családi kapcsolatok |
379 |
Monogámia és poligámia |
380 |
A család és a házasság az európai történelemben |
381 |
A családi élet fejlődése |
382 |
A változások eredete |
383 |
A családtípusok változási világrendszere |
383 |
A változás iránya |
383 |
Család és házasság Nagy-Birtanniában |
384 |
Általános jellemzők |
385 |
Fejlődési irányok |
385 |
A családra és a házasságra ható tényezők napjainkban |
386 |
Válás és szétköltözés Nyugaton |
387 |
A válások számának növekedése |
389 |
A válás folyamata |
389 |
A válás és a gyerekek |
390 |
Egyszülős háztartások |
390 |
Az újraházasodás és a mostohaszülők problémái |
393 |
Az újraházasodás |
394 |
Mostohacsaládok |
394 |
Megrontás |
395 |
Magyarázatok |
397 |
Erőszak a családban |
399 |
A házasság és a család alternatívái |
400 |
Kommunák |
401 |
Együttélés |
401 |
Homoszexuális családok |
402 |
Egyedülállók |
402 |
A család hanyatlása? |
403 |
Összefoglalás |
403 |
Alapfogalmak |
404 |
Fontos kifejezések |
404 |
További irodalom |
405 |
Oktatás, kommunikáció és média |
405 |
Az írni-olvasni tudás és az iskoláztatás kezdeti fejlődése |
407 |
Az iskolarendszer fejlődése az Egyesült Királyságban |
408 |
A modern rendszer eredete |
409 |
Magániskolák |
409 |
Az iparosodott világ iskolarendszereinek összehasonlítása |
411 |
A felsőoktatás |
411 |
Nemzetközi összehasonlítások |
412 |
A brit rendszer |
412 |
Az oktatás és a társadalmi egyenlőtlenségek |
412 |
Coleman vizsgálata az amerikai oktatási rendszerben megfigyelhető egyenlőtlenségekről |
412 |
Újabb kutatások |
412 |
Az iskoláztatás elméletei |
415 |
Az intelligencia és a társadalmi egyenlőtlenség |
416 |
A nemi hovatartozás és az oktatási rendszer |
418 |
Oktatás és írni-olvasás tudás a harmadik világban |
421 |
A kommunikáció és a média |
423 |
A tömegkommunikáció |
424 |
Az újságok fejlődése |
425 |
A televízió hatása |
426 |
A televízió mint társadalmi magatartásformák közvetítője |
426 |
Összegzés |
428 |
Összefoglalás |
430 |
Alapfogalmak |
432 |
Fontos kifejezések |
433 |
További irodalmak |
433 |
A vallás |
435 |
A vallás (és mágia) meghatározása |
437 |
Mi nem tekinthető vallásnak? |
437 |
Mi a vallás? |
438 |
A vallás válfajai |
439 |
A totemizmus és az animizmus |
439 |
A judaizmus, a kereszténység és az iszlám |
440 |
A Távol-Kelet vallásai |
441 |
A vallás elméletei |
442 |
Marx és a vallás |
442 |
Durkheim és a vallási rituálé |
443 |
Weber és a világvallások |
445 |
Értékelés |
446 |
A vallási szervezetek típusai |
447 |
Weber és Troeltsch: egyházak és szekták |
448 |
Becker: felekezetek és kultuszok |
448 |
Értékelés |
448 |
A nemi hovatartozás és a vallás |
449 |
Vallási képzetek |
449 |
A nők a vallási szervezetekben |
450 |
A millenáris mozgalmak |
451 |
Joachim követői |
452 |
A szellemtánc |
452 |
A millenáris mozgalmak jellege |
453 |
Napjaink vallási fejleményei: az iszlám forradalom |
453 |
Az iszlám hit fejlődése |
454 |
Az iszlám és a Nyugat |
455 |
Vallás az Egyesült Királyságban |
457 |
Vallás az Egyesült Államokban |
457 |
Vallási sokszínűség |
458 |
Keresztény fundamentalizmus |
458 |
A szekularizáció problémája |
459 |
Összegző értékelés |
460 |
Összefoglalás |
463 |
Alapfogalmak |
463 |
Fontos kifejezések |
464 |
További irodalom |
464 |
A munka és a gazdasági élet |
465 |
A munkamegosztás |
466 |
A primer, a szekunder és a tercier szektor |
467 |
Ipari munkamegosztás: a taylorizmus és a fordizmus |
467 |
A fordizmus és ami utána következik |
470 |
A posztfordizmus és a rugalmas termelés |
470 |
Ipari demokrácia |
473 |
A részvénytársaságok és a részvénytársaságok hatalma |
474 |
A részvénytársasági kapitalizmus típusai |
475 |
A szakszervezetek és a munkaügyi konfliktusok |
476 |
A szakszervezetek kialakulása |
477 |
Miért vannak szakszervezetek? |
477 |
Újabb fejlemények |
477 |
A sztrájk |
479 |
A munkanélküliség, a női munka és az informális gazdaság |
480 |
A munkanélküliség |
482 |
Állásban és állás nélkül |
483 |
A nők és a munka |
485 |
Az informális gazdaság |
487 |
A munka jövője |
489 |
Összefoglalás |
490 |
Alapfogalmak |
492 |
Fontos kifejezések |
493 |
További irodalom |
493 |
Társadalmi változás a modern világban |
|
A társadalmi élet globalizálódása |
493 |
A harmadik világ társadalmai |
499 |
A nemzetek kialakulása |
500 |
A gyarmatosítás gazdasági követelményei |
500 |
A gazdag és szegény országok közötti távolság növekedése |
500 |
Az első és a harmadik világ közötti kapcsolatok |
503 |
Az élelmiszer-termelés és a világméretű éhezés |
503 |
Az élelmiszer-termelés és a környezeti ökológia |
504 |
Elméleti perspektívák |
507 |
Az imperializmus |
507 |
A függőségi elmélet |
508 |
A világrendszer-elmélet |
508 |
Az elméletek kritikai értékelése |
509 |
A transznacionális részvénytársaságok |
510 |
A transznacionális részvénytársaságok típusai |
510 |
A transznacionális részvénytársaságok növekedése |
511 |
Nemzetközi gazdasági integráció |
512 |
Egy példa: az autóipar |
513 |
Új fejlemények |
513 |
Nem állami szereplők |
514 |
Az Egyesült Nemzetek Szervezete |
515 |
Más nemzetközi szervezetek |
516 |
Kereskedelmi hálózatok |
517 |
A globális környezetet fenyegető veszélyek |
517 |
Veszélyforrások |
518 |
Szociológiai kérdés-e a környezet problémája? |
519 |
A média globalizálódása |
520 |
Hírek |
521 |
A mozi, a televízió, a reklám, és az elektronikus távközlés |
521 |
Médiaimperializmus |
522 |
Összegzés |
523 |
Összefoglalás |
525 |
Alapfogalmak |
525 |
Fontos kifejezések |
527 |
További irodalom |
527 |
A modern urbanizmus |
527 |
A tradicionális város |
527 |
A modern urbanizmus jellegzetességei |
528 |
A modern városok fejlődése: tudat és kultúra |
529 |
Az urbanizmus elméletei |
530 |
A chicagói iskola |
531 |
Az urbanizmus és a mesterséges környezet |
533 |
A nyugati városfejlődés háború utáni mintái |
537 |
Az urbanizmus az Egyesült Államokban |
538 |
Az urbanizmus Nagy-Britanniában |
540 |
Az urbanizmus és a nemzetközi tényezők |
541 |
A globális város |
545 |
A harmadik világ urbanizációja |
546 |
Delhi |
547 |
Mexikóváros |
548 |
Várható jövőbeni fejlemények |
549 |
Összefoglalás |
550 |
Alapfogalmak |
550 |
Fontos kifejezések |
551 |
További irodalom |
551 |
Népesedés, egészség és elöregedés |
552 |
A világ népességének növekedése |
553 |
Népesedéstudomány: a demográfia |
554 |
Alapvető demográfiai fogalmak |
555 |
A népességváltozás dinamikája |
557 |
Malthusianizmus |
557 |
Népességnövekedés a harmadik világban |
558 |
A demográfiai átmenet |
559 |
A harmadik világ valószínű kilátásai |
559 |
Népesedés az Egyesült Királyságban |
560 |
Egészség és betegség |
561 |
A betegségek kezelése a múltban |
562 |
A modern orvostudomány kialakulása |
563 |
A harmadik világ |
563 |
Egészség és betegség a fejlett országokban |
565 |
Az egészség és a globális környezet |
568 |
Az életkor és az elöregedés Nyugaton |
569 |
Demográfiai trendek |
569 |
Mi az "öregkor"? |
570 |
A nyugdíjba vonulás |
570 |
Az öregedés fizikai hatásai |
572 |
A jövő |
573 |
Összefoglalás |
574 |
Alapfogalmak |
574 |
Fontos kifejezések |
575 |
További irodalom |
575 |
Forradalmak és társadalmi mozgalmak |
575 |
A forradalom meghatározása |
577 |
Forradalmak a XX. században |
578 |
Az orosz forradalom |
579 |
A kínai forradalom |
579 |
Forradalomelméletek |
581 |
Marx elmélete |
582 |
Chalmers Johnson: a forradalom mint "az egyensúly hiánya" |
583 |
James Davies: miért következnek be a forradalmak? |
584 |
Charles Tilly tiltakozási elmélete |
585 |
A forradalom következményei |
586 |
Rövid távú következmények |
588 |
Kína és India összehasonlítása |
588 |
1989: a kelet-európai forradalmak |
589 |
Mozgalmak és átmenetek |
590 |
A változás eredete és jellege |
592 |
Zavargások, tömegek, és a kollektív cselekvés egyéb formái |
593 |
Le Bon elmélete a tömegcselekvésről |
594 |
A tömegcselekvések racionális mozzanatai |
595 |
Társadalmi mozgalmak |
595 |
Meghatározás |
597 |
A társadalmi mozgalmak osztályozása |
597 |
A társadalmi mozgalmak elméletei |
598 |
Összefoglalás |
598 |
Alapfogalmak |
599 |
Fontos kifejezések |
602 |
További irodalom |
602 |
A társadalmi változás - múlt, jelen és jövő |
602 |
A változás meghatározása |
602 |
A társadalmi változás elméletei |
605 |
Evolúciós elméletek |
606 |
A történelmi materializmus |
607 |
Az elméletek korlátai: a változás Weber értelmezésében |
607 |
A változásra ható tényezők |
610 |
A fizikai környezet |
611 |
A politikai szervezet |
612 |
Kulturális tényezők |
612 |
A változás egy-egy szakaszának elemzése |
612 |
Változások a közelmúltban |
613 |
Gazdasági hatások |
613 |
Politikai hatások |
614 |
Kulturális hatások |
614 |
A jelenleg zajló változási folyamat és a jövőbeli kilátások |
615 |
Posztindusztriális társadalom felé? |
615 |
A posztmodernitás és a "történelem vége" |
616 |
A kapitalizmus, a szocializmus és a demokrácia |
616 |
A társadalmi változás: pillantás a jövőbe |
616 |
Összefoglalás |
618 |
Alapfogalmak |
619 |
Fontosabb kifejezések |
622 |
További irodalom |
622 |
Módszerek és elméletek a szociológiában |
|
A szociológiai munka: kutatási módszerek |
623 |
A kutatási stratégia |
623 |
A kutatási probléma |
623 |
A korábbi kutatási eredmények áttekintése |
625 |
A kutatási probléma pontos körülhatárolása |
628 |
A kutatási terv kidolgozása |
628 |
A kutatás elvégzése |
629 |
Az eredmények értelmezése |
629 |
A kutatási eredmények közlése |
628 |
A teljes folyamat |
630 |
Általános metodológia |
631 |
Az okság és a korreláció |
631 |
Kutatási módszerek |
631 |
A terepmunka |
635 |
Felmérések |
635 |
A dokumentumkutatás |
637 |
Kísérletek |
637 |
Egyéb módszerek |
641 |
A háromszögelés |
644 |
A kutatás etikai problémái: a kérdezett visszakérdez |
647 |
A közlés problémái: Wallis tapasztalata |
648 |
A szociológia hatása |
650 |
Összefoglalás |
651 |
Alapfogalmak |
651 |
Fontos kifejezések |
652 |
További irodalom |
652 |
A szociológiai elmélet fejlődése |
653 |
A kezdetek |
655 |
Auguste Comte |
656 |
Émile Durkheim |
656 |
Karl Marx |
656 |
Max Weber |
657 |
Későbbi fejlemények |
658 |
Mai irányzatok |
660 |
A funkcionalizmus |
660 |
A strukturalizmus |
660 |
A szimbolikus interakcionizmus |
661 |
A marxizmus |
664 |
Elméleti dilemmák |
665 |
Struktúra és cselekvés |
666 |
Konszenzus és konfliktus |
667 |
A modern világ kialakulása |
669 |
A nemek problémája |
670 |
Elméletek |
672 |
Egy példa: a protestáns etika |
673 |
Elméleti gondolkodás a szociológiában |
674 |
Összefoglalás |
676 |
Alapfogalmak |
676 |
Fontos kifejezések |
677 |
További irodalom |
677 |
Függelék |
|
Hogyan használjuk a könyvtárakat |
681 |
Általános szociológiai információforrások |
682 |
Szociológiai folyóiratok |
682 |
Kutatómunka szakdolgozathoz vagy hosszabb tanulmányhoz |
683 |
További keresés |
685 |
Alapfogalmak jegyzéke |
695 |
Fontosabb kifejezések jegyzéke |
719 |
Irodalom |
719 |
Név- és tárgymutató |
749 |