Féltett kishazák címmel olyan sorozatot indítunk, amely a lírai közelítésmód és a szociografikus-riportszerű ábrázolás sajátságos elegyével mutatja fel írástudók különböző, gondosan számon tartott, bensőjükben féltett kishazáit, magyar városrészeket, kistelepüléseket, tájakat. Ezek azok a kisvilágok, bensőnk zugaiba rejtett-óvott vidékek, amelyek különösen fontosak számunkra, amelyekhez az ember gyermek- és ifjúkora vagy életének hosszabb szakasza fűződik. A 6. kötet Csongrád.
Csongrád története összefonódott az életünkkel.
A Pestre elkerült Botos József megtalálta ott a párját. Nagyon szerényen éltünk, nem viharok nélkül, de nagy világnézeti harmóniában. Koncz Veronika - Nagyanyó - haláláig, 86 éves koráig velünk élt. Amikor gyerekeink megszülettek, mindegyiket megáldotta.
Botos Jóskából kiváló közgazdász lett. Amikor jött a rendszerváltozás, a társadalombiztosítás területén találta. Ő lett a rendszerváltozás utáni első főigazgató, ezer milliárd forint felelős gazdája. Jómagam pénzügyi államtitkár, majd miniszter lettem, később a Bankfelügyelet elnöke. A politikai változások hatására végül mindketten az egyetemi oktatásban találtuk meg a helyünket, onnét mentünk nyugdíjba.
De sose szakadtunk el a földtől. Minden nyarunkat Csongrádon töltöttük. Megőriztük Nagyanyó örökségét, sőt gyarapítottuk is. Szerényen éltünk és élünk. Most már életvitelszerűen itt tartózkodunk a tanyán.
Unokáink közül -13-an vannak - sokan és sokszor jönnek le. Kicsit segítenek, nagyon itthon érzik magukat. Hogy lesz-e közülük, aki tovább viszi a családi örökséget, még nem körvonalazódott.
