A kötetben sorakozó riportokat 1972-1996 között írta Gulyás Imre, a Hajdú-bihari Napló munkatársa - ez a megyei napilap közölte először az itt közzétett valamennyi írását.
A szerző szakmája, tárgya szeretete, tisztelete révén világosan látja, hogy a puszta tájékoztatáson túl több bízatott a tollat vezérlő lélekre. Átélt figyelem fordul ezekben a riportokban az emberek, az egyszerű életek „csillagórái" felé; a kötetbe gyűjtött riportok az emberközpontú újságírás maradandó dokumentumai. A szerző bensőséges kapcsolatát bizonyítják a folyvást változó magyar vidék küzdelmes életével, mindennapjaival; egyszerre sugározzák a hűséget és a reményt.
Az olvasók természetesen azt is sejtik, miféle küzdelem rejlik a háttérben, a puszta szó milyen ügyeket vállal, akár hatalmaskodással, privát érdekekkel szemben is.