Hans Beyer, Emil Walter - Az üzemelemzés statisztikai módszerei

Előszó a magyar kiadáshoz 17
1. Az elemzés mint a vezetés eszköze 19
1.1. Az elemzés tartalma és feladatai 19
1.1.1. Az elemzés mint ismeretelméleti módszer 19
1.1.2. Az üzemelemzés tartalma és feladatai 20
1.2. Az üzemelemzés helye a vezetésben és a tervezésben 24
1.2.1. Az elemzések csoportosítása céljuk szerint 25
1.2.2. Az elemzések csoportosítása tárgyuk szerint 28
1.2.3. Az elemzések csoportosítása periodicitás szerint 29
2. Az üzemelemzés módszertana 33
2.1. Az üzemelemzés alapvető munkafázisai 33
2.1.1. Az előkészítés munkafázisa 34
2.1.2. Az okok kutatásának munkafázisa 36
2.1.3. A szintézis munkafázisa 37
2.2. A felbontás mint az elemzés sajátos módszere 40
2.3. Az összehasonlítás az üzemelemzésben 43
2.3.1. Az összehasonlítás célja 43
2.3.2. Az összehasonlítás fajtái 44
2.3.2.1. A tervösszehasonlítás 44
2.3.2.2. Az időbeli összehasonlítás 47
2.3.2.3. A létesítmények összehasonlítása 49
2.3.2.4. Az üzemösszehasonlítás 50
2.3.2.5. A világszínvonalhoz mért összehasonlítás 58
2.3.3. Az összehasonlíthatóság problémája 61
2.3.3.1. Általános követelmények 61
2.3.3.2. Az összehasonlíthatóság sajátos kérdései a tervösszehasonlításnál 63
2.3.3.3. Az összehasonlíthatóság sajátos kérdései az időbeli összehasonlításnál 63
2.3.3.4. Az összehasonlíthatóság sajátos kérdései az üzemösszehasonlításnál 65
2.3.3.5. Az összehasonlíthatóság sajátos kérdései a világszínvonalhoz
mért összehasonlításnál 66
2.4. A kikérdezés 68
2.5. Az üzemelemzés rendszertana 71
3. A matematikai-statisztikai eljárások jelentősége és alkalmazásuk szempontjai az üzemelemzésben 75
3.1. A matematikai-statisztikai eljárások alkalmazásának jelentősége és előfeltételei J 75
3.2. A módszerek kiválasztását közgazdaságilag meghatározó kritériumok 78
3.3. Az üzemelemzés sajátos céljainak megfelelő statisztikai módszertan és tartalmi kapcsolódásai 82
4. Statisztikai elemzési módszerek alkalmazása a terv teljesítésére irányuló döntések előkészítésénél (A rövid távú elemzés
problémái) 89
4.1. A rövid távú termelési és értékesítési elemzés alapjai a tudomány és a technika eredményeit figyelembe véve 89
4.1.1. A termelés elemzésének mutatószámai 90
4.1.1.1. A termelési mutatószámok közötti összefüggések 90
4.1.1.2. Általános termelési indexek 95
4.1.1.3. A késztermékkészletek elemzésének különleges mutatószámai 98
4.1.2. A választékelemzés alapjai 100
4.1.2.1. A termelési terv választék szerinti teljesítése 100
4.1.2.2. A szerződéskötés és a teljesítés elemzése 103
4.1.2.3. A választék szerinti termelés üzemen belüli ellenőrzése 106
4.1.3. A minőségi elemzés alapjai 107
4.1.3.1. A minőségi osztályjel, illetve a minőség együtthatója 108
4.1.3.2. A gyártmányminőség dinamikájának mutatószámai 110
4.1.3.3. Az árindex mint minőségi index 111
4.1.3.4. A selejt és a javítási munkák arányának elemzése 112
4.1.3.5. Példa a gyártás területén végzett selejtelemzésre 115
4.1.3.6. A gyártmánycsoportonkénti ANG-költségek részletes elemzése
mint a költségelemzés része 116
4.1.3.7. A meó statisztikai minőségellenőrzésének elemzési problémái 117
4.1.4. Az ütemesség elemzésének statisztikai alapjai 120
4.1.4.1. A termékkibocsátás ütemességének általános jellemzése 121
4.1.4.2. A napi kibocsátási ütem grafikus elemzésének példája 124
4.1.4.3. A folyamatos tervteljesítés sajátos mutatószámai 126
4.2. Komplex szezonelemzés a termelés, a készletek és az értékesítés rövid távú előrejelzéséhez és tervezéséhez 128
4.2.1. Az idényelemzések gazdasági jelentősége 129
4.2.2. Elemzési modellek a rövid távú előrejelzéshez; az összetevők
kapcsolódásának problémája 130
4.2.3. A szezonelemzés fázisai és a szezonindexek kiszámítása 134
4.2.4. Az idényhatás kikapcsolása a rövid távú időbeli összehasonlításnál 141
4.2.5. A szezonelemzés továbbfejlesztése regresszió- és korrelációszámítás segítségével 141
4.2.6. A rövid távú előrejelzés problémája 143
4.2.7. A KSV-modell alkalmazása a tervfelbontás céljára 147
4.2.8. A maradványösszetevők mint a KSV eltérésértékeinek elemzése 150
4.3. A munkaerő-és munkaidő-elemzés problémái 152
4.3.1. A munkaerő-elemzés átlagszámításának problémái 152
4.3.1.1. Az ésszerűbb átlagszámítás két változata 153
4.3.1.2. Üzemen belüli, tevékenység szerinti átlagszámítás a termelőmunkásoknál 155
4.3.2. A munkaerő-összetétel elemzésének szempontjai és problémái 157
4.3.2.1. Az összetétel elemzése foglalkozási csoportok szerint 158
4.3.2.2. A kor és szakképzettség szerinti összetétel elemzése 160
4.3.2.3. A bércsoportok szerkezetének elemzése 163
4.3.3. A munkaerőmozgás elemzésének módszertani kérdései 165
4.3.4. A munka- és életfeltételek elemzése 166
4.3.5. A munkaidő-kihasználás elemzésének kérdései 169
4.3.5.1. A névleges munkaidő kihasználásának elemzése 169
4.3.5.2. A termelőmunkák munkaidő-ráfordításának elemzése 172
4.3.5.3. A munkaidő-ráfordítás hatékonyságának elemzése 173
4.3.6. A normateljesítés elemzésének problémái 176
4.3.6.1. Az átlagos normateljesítés kiszámításának problémái (típuspélda) 176
4.3.6.2. A normateljesítés szóródásának számítási problémái 181
4.3.6.2.1. A szóródás jelentősége az elemzésben 181
4.3.6.2.2. A szóródás kiszámításának típuspéldája 182
4.3.6.3. A normateljesítés időbeli ingadozása, szezonális probléma 184
4.4. A rövid távú bérelemzés problémája 185
4.4.1. Az átlagbérelemzés mint központi kérdés 185
4.4.2. Az indexmódszerek alkalmazása a bérelemzésben 187
4.4.2.1. A tervteljesítés és a bruttó bérösszeg, valamint az átlagbér
alakulásának elemzése 187
4.4.2.2. Indexelemzés kétdimenziós bérösszetétel esetén 189
4.4.2.3. A munkaóránkénti átlagbér indexelemzése. Példa a háromtényezős indexre 191
4.4.2.4. Az átlagbérek indexeinek összehasonlítása és összefüggésük
ábrázolása 192
4.4.2.5. A béralakulás indexelemzésének típuspéldája 194
4.4.3. Rövid távú statisztikai bérnormaképzés elemzése előrejelzésre és tervezésre 200
4.4.3.1. Regressziós elemzés annak meghatározására, hogy milyen
tényezőktől függ a termelőmunkások (PA) havi bérráfordítása 200
4.4.3.2. A regresszió segítségével végzett rövid távú bérelemzés típuspéldája 203
4.4.3.3. A szezonális zavaró tényezők kiszűrése a bérelemzésnél 206
4.4.3.4. A bérkorreláció megbízhatóságának vizsgálata 209
4.4.3.5. Továbbfejlesztett regressziós bérelemzés szezonkorrekcióval,
számítógép segítségével 211
4.4.3.6. Regressziós modell alkalmazása a termelőmunkások havi bérráfordításainak előrejelzésére és tervezésére 213
4.5. A munkatermelékenység rövid távú elemzésének problémája 215
4.5.1. A munkatermelékenységi színvonal mérésének problémája... 215
4.5.1.1. A Q értékének mint a termelés teljesítményi mutatószámának
a mérése 216
4.5.1.2. A TI értékének mint a munkaidő-ráfordítás mutatószámának
a mérése 217
4.5.2. Indextípusok a munkatermelékenység növekedésének kimutatására 217
4.5.2.1. A munkatermelékenység indexe a saját teljesítmény mutatószáma alapján 218
4.5.2.2. A munkatermelékenység indexe a munkaidő alapján 219
4.5.2.3. A munkatermelékenység indexe a bérösszeg alapján 221
4.5.3. Összefüggés a munkatermelékenység indexei között változó 77
(élőmunka-ráfordítás) értékekkel 221
4.5.4. A munkatermelékenység indexének befolyásoló tényezők szerinti felbontása 223
4.5.5. Típuspéldák a munkatermelékenység emelkedésének kiszámításához 224
4.5.6. A munkatermelékenység indexének aggregációja 228
4.5.7. A munkatermelékenység mutatószámainak felbontása behelyettesítés segítségével, a termelési alapok bevonásával 230
4.5.8. A munkatermelékenység kapcsolata az átlagbérrel, a termelési
alapokkal és a költségekkel 232
4.6. Az anyagi alapok felhasználásának elemzési problémái 234
4.6.1. Az anyagfelhasználás elemzése 234
4.6.1.1. Az anyagfelhasználás elemzésének statisztikai-módszertani
szemlélete 234
4.6.1.2. Regressziós és korrelációs elemzés az anyagfelhasználás
mennyiségének a termelés függvényében való dinamikus
visszatükrözésére 235
4.6.1.2.1. Az anyagfelhasználás lineáris regresszió segítségével végrehajtott elemzésének típuspéldája 237
4.6.1.2.2. A fajlagos anyagfelhasználás hiperbólikus függvény segítségével történő leírásának típuspéldája 241
4.6.1.2.3. Az anyagfelhasználás elemzésének néhány sajátos problémája 243
4.6.1.3. Az anyagfelhasználási terv teljesítésének elemzése befolyásoló
tényezők szerint 247
4.6.2. Rövid távú állóalap-elemzések 250
4.6.2.1. Fontosabb állóalap-mutatószámok kiszámítása 250
4.6.2.2. Az állóeszköz-felszereltség és az állóeszköz-kihasználtság
munkatermelékenységre gyakorolt parciális hatásának kimutatása 256
4.6.2.3. A kapacitáskihasználás rövid távú indexelemzése 258
4.6.2.4. A gépek terhelésének elemzése ismételt megfigyelések alapján 260
4.7. Rövid távú költség- és eredményelemzés mint indexelemzés 262
4.7.1. Gyártmánycsoportokra vonatkozó költség- és eredményelemzés 262
4.7.1.1. Rövid távú, gyártmánycsoportokra vonatkozó költségelemzés 263
4.7.1.1.1. Az indexmodell általános felépítése 263
4.7.1.1.2. Indexfelbontás segítségével végzett gyártmánycsoportok szerinti költségelemzés 265
4.7.1.2. A gyártmánycsoportokra vonatkozó rövid távú eredményelemzés 269
4.7.1.2.1. A gyártmánycsoportonkénti rövid távú eredményelemzés
szakaszai 269
4.7.1.3. A gyártmánycsoportokra vonatkozó költség- és eredményelemzés - mint indexelemzés - eredményeinek összekapcsolása .. 273
4.7.1.4. A gyártmánycsoportokra vonatkozó fedezethányad elemzésének továbbfejlesztési problémája 275
4.7.1.4.1. A fedezethányad tartalma és alkalmazása a rentabilitás elemzésénél 275
4.7.1.4.2. A gyártmánycsoportokra vonatkozó fedezetihányad-elemzés
indexmodellje 276
4.7.2. A rövid távú, adott területre vonatkozó költség- és eredményelemzés problémája a fedezeti hányad bevonása esetén .. 279
4.7.2.1. Üzemi területre vonatkozó költségelemzés 279
4.7.2.2. Üzemi területre vonatkozó eredményelemzés 281
4.7.2.3. A fedezetelemzés alkalmazásának problémái a rövid távú,
üzemi területre vonatkoztatott rentabilitáselemzésnél 282
4.7.2.4. A komplex eredményelemzés mint rentabilitáselemzés néhány
további szempontja 283
4.7.3. Rövid távú exporteredmény-elemzés gyártmánycsoportok
szerint 286
4.7.3.1. Általános alaptételek az indexmodellekhez 286
4.7.3.2. A külkereskedelmi eredmény, az exportárbevétel és az exportrentabilitás indexelemzésének típuspéldája 291
4.8. Rövid távú hatékonyságelemzés 295
4.8.1. A hatékonyság elemzése mint az üzem komplex összelemzésének súlypontja 295
4.8.2. A termelékenységi és rentabilitási mutatószámok összekapcsolásának problémái a komplex hatékonyságelemzéskor ... 297
4.8.3. A hatékonysági mutatószámok jellegzetes kapcsolódása az
egyenletekben 299
5. Statisztikai elemzési módszerek alkalmazása a tervteljesítésre
irányuló hosszú távú döntések előkészítésénél 303
5.1. A hosszú távú üzemi elemzés tartalmi és statisztikai-módszertani problémái 303
5.1.1. A hosszú távú üzemi elemzés sajátosságai 303
5.1.2. Mutatószámok képzése mint a hosszú távú elemzések alapja 305
5.1.3. A hosszú távú elemzéseknél a sorok összefüggésének előnyei a
mutatószámok összefüggésével szemben 306
5.1.4. A hosszú távú idősoron nyugvó regressziós és korrelációs elemzések problémái 309
5.1.5. A trend- és regressziós elemzéseknek a prognózisszámításba
történő bevonásából származó problémák 312
5.1.6. A többszörös regressziós elemzés befolyásoló tényezőinek kiválasztási problémája 314
5.1.7. A többszörös regressziós elemzés függvénytípusának problémái 318
5.1.8. A regressziós becslés tűrési problémája 320
5.2. A termelés hosszú távú alakulásának és szerkezetének elemzése 322
5.2.1. A termelési színvonal átlagos alakulásának elemzése 322
5.2.2. A termelés hosszú távú fejlődésének elemzése láncindexek
segítségével és az árprobléma 324
5.2.3. Trendelemzés a termelés fejlődési alapirányzatának jellemzésére 327
5.2.4. A termelési trend kiszámításának típuspéldája 331
5.2.5. A hosszú távú szükséglet-, szerkezet- és gyártmányelemzés
módszertani problémái 334
5.2.6. A „begyakorlás" folyamatának és a fajlagos munkaidő-ráfordítás csökkentésének elemzése 337
5.2.7. A teljesítőképesség elemzésének módszertani problémája 340
5.2.8. A hosszú távú minőségelemzés két problémája 341
5.3. Az élő- és a tárgyiasult munka komplex felhasználása hosszú
távú hatékonyságának elemzése 343
5.3.1. Az évenkénti beruházások és a saját teljesítmények növekedése közötti hosszú távú összefüggések elemzése (Típuspélda
az idősoros regresszióra) 343
5.3.2. Az üzemi saját teljesítmény hosszú távú fejlődésének függősége
a munkaerőhelyzettől és az állóeszközök alakulásától 353
5.3.2.1. Mutatószám-kapcsolat és sorkapcsolat mint a saját teljesítmény fejlődésére vonatkozó hosszú távú elemzés módszertani
problémája 353
5.3.2.2. A saját teljesítmény alakulásának hosszú távú függőségére vonatkozó regressziós és korrelációs elemzések eredményei 356
5.3.2.3. A regressziós- és az indexelemzés összekapcsolásának lehetőségei a saját teljesítmény elemzésénél 360
5.3.3. A hosszú távú munkatermelékenység- és átlagbér-emelkedés
közötti összefüggés elemzése 360
5.3.4. A munkatermelékenység, állóeszköz-ellátottság és átlagbér
közötti hosszú távú összefüggés elemzése regresszió segítségével 362
5.4. Az irányításra, vezetésre és igazgatásra fordított bérek, valamint a teljesítmények nagysága és a teljesítmények ismérvei
közötti összefüggések elemzése 367
5.4.1. Az elemzés alapproblémája az irányítási, vezetési és igazgatási személyzettel kapcsolatos létszámnorma-képzése 367
5.4.2. A kombinátok üzemeiben az irányítás, vezetés és igazgatás bérráfordításának statisztikai normaképzésére szolgáló regressziós
elemzés 369
5.4.3. Regressziós elemzés végrehajtása a termelés területén dolgozó
alkalmazottak bérráfordításának statisztikai normaképzése
céljából 372
5.4.3.1. A feladat kijelölése 372
5.4.3.2. Egyszerű regresszió és korreláció segítségével végzett előzetes
vizsgálat 373
5.4.3.3. A kiválasztott regressziós variánsok eredményei 374
5.4.3.4. Az alkalmazottak bérráfordításának függőségére vonatkozó
elemzés a kombinát egész termelési területén 377
5.4.3.5. Az üzem sajátosságait figyelembe vevő és az üzemek összességére vonatkozó statisztikai normaképzés 378
5.4.3.6. A szintézis problémája - Az eredmények felhasználása a bértervezésnél 380
5.4.4. Az irányítás, vezetés és igazgatás bérráfordításának regressziós elemzése az értékesítés, valamint a kutatás és fejlesztés
munkaterületein 383
5.4.4.1. Az értékesítési terület elemzési eredményei 383
5.4.4.2. A kutatás és fejlesztés területének elemzési eredményei 386
5.5. A technológiai általános költségek függőségének elemzése a
hosszú távú normaképzés esetében 387
5.5.1. A termelési segédmunkák bérráfordításának statisztikai normaképzése 387
5.5.2. A technológiai általános költségek regressziós elemzés segítségével történő hosszú távú statisztikai normaképzésének további feladatai 390
5.6. A hosszú távú rentabilitáselemzés módszertani problémái 392
6. Statisztikai-módszertani függelék (a képletek áttekintése,
utalva a 4. és 5. fejezetekben előforduló alkalmazásukra) 397
6.1. A statisztikai munka alapjai 397
6.1.1. Üzemgazdasági statisztika 397
6.1.2. Statisztikai sokaság, az elemek ismérvei és a csoportképzés 398
6.1.3. A statisztikai sorok fajtái 400
6.1.4. Mutatószámok és mutatószám-programok 401
6.1.5. Fontos nomenklatúrák és rendszerezések 402
6.2. Statisztikai mutatók képzése és ábrázolása 404
6.2.1. A statisztikai mutatók kidolgozásának és rögzítésének fajtái
és lehetőségei 404
6.2.2. Reprezentatív megfigyelés és a részsokaságok kiválasztása 406
6.2.3. Az adatok előkészítéséről 408
6.2.4. A statisztika ábrázolási eszközei 408
6.2.5. A grafikus ábrázolás sajátosságai 410
6.3. A színvonalelemzés statisztikai módszerei 417
6.3.1. Megoszlási viszonyszámok a szerkezeti összetétel jellemzésére 417
6.3.2. A színvonal jellemzésére szolgáló viszonyszámok 417
6.3.3. Az átlagos színvonal visszatükrözésének módszerei 419
6.3.3.1. A közepes színvonal számított mutatószámai 420
6.3.3.2. A helyzeti középértékek tipikus mutatószámai 420
6.3.3.3. A számtani átlag tulajdonságai és viszonya a helyzeti középértékekhez 423
6.3.4. A színvonal szóródása és annak mérése 424
6.3.4.1. A lineáris szóródás mértéke 425
6.3.4.2. A négyzetes szóródás mértéke 426
6.3.4.3. A helyzeti középértékek szóródásának mutatószámai 426
6.3.4.4. A variancia kiszámítása és a variancia felbontása 427
6.4. Indexelemzés a színvonalváltozások, illetve az eltérések tényezők szerinti felbontására 428
6.4.1. Az index alapfajtái 429
6.4.1.1. Egyedi indexek vagy i mérőszámok 429
6.4.1.2. Egyszerű összegindexek (/) 430
6.4.1.3. Összetett összegindexek (/) 430
6.4.2. Az összegindexek közötti összefüggés; I. indexegyenlet 431
6.4.3. Összetett összegindex felbontása részindexre 432
6.4.3.1. Az értékindex felbontása; II. indexegyenlet 433
6.4.3.2. A főátlagindex felbontása; III. indexegyenlet 434
6.4.3.3. A különbségek felbontása 434
6.4.4. A háromkomponenses index és felbontása 435
6.4.4.1. A két intenzitásérték additív összekapcsolása 435
6.4.4.2. A két intenzitásérték multiplikatív összekapcsolása 436
6.4.5. Levezetett indexek 437
6.4.6. Indexekből képzett súlyozott átlag 438
6.4.7. Tényezőindexek összekapcsolása (láncbehelyettesítés) 439
6.4.8. Állandó és változó bázisú indexek és a bázisváltoztatás 439
6.5. Idősorelemzés 441
6.6. Regresszió és korreláció a statisztikai sorok közötti oksági
összefüggés elemzésére - 444
6.6.1. Az egyszerű összefüggés ábrázolása 446
6.6.1.1. Korrelációs táblázatok 446
6.6.1.2. Korrelációs grafikon 448
6.6.2. Az egyszerű sorösszefüggés szorosságának kiszámítása 448
6.6.2.1. Fechner-féle korrelációs index 448
6.6.2.2. Spearman-féle rangkorreláció 449
6.6.2.3. Az r korrelációs együttható (Bravais - Pearson szerint) 450
6.6.2.4. A determinációs együttható és a korrelációs index 450
6.6.3. Az egyszerű sorösszefüggés alakjának meghatározása 452
6.6.3.1. A tapasztalati regressziós függvény ábrázolása 452
6.6.3.2. Egyszerű lineáris regresszió 452
6.6.3.3. A b és r közötti összefüggés 453
6.6.3.4. A b és r kiszámítására szolgáló képletek áttekintése 455
6.6.4. Az egyszerű nemlineáris regresszió kiszámítása 456
6.6.5. Többszörös lineáris regresszió és korreláció ábrázolása három
változóval 458
6.6.6. Többszörös lineáris, illetve kvázi-lineáris regresszió és korreláció három és több változóval (számítógép segítségével) 460
6.6.7. A kapcsolat szorossága mutatószámainak kiszámítása minőségi ismérvek alapján meghatározott soroknál (asszociáció) 461
6.7. Számítási képletek a véletlen mintavételi eljárások standard hibájára és hibahatárára 462
6.7.1. A mintavételi eljárások számításainak általános vázlata (lásd
6.2.2.) 462
6.7.2. Az n és e kiszámítása arányos, illetve optimális kiválasztás
mellett 464
6.7.3. A heterogén mintavételi eljárás magyarázó példája 465
6.7.4. A homogén mintavételi eljárás magyarázó példája 466
6.7.5. A normalizált normáleloszlás területe, a táblázatba foglalt értékek 468
6.8. Az egyszerű lineáris korrelációs együtthatók vizsgálata tesztfeladatként 469
Irodalomjegyzék 473