A Rémkirály főhőse, a párizsi garázstulajdonos Abel Tiffauges kamaszkora óta rabja bizonyos komplexusoknak. Valóságos erotikus élvezet számára a cipő bőrének érintése, rajong a gyermekekért, galambokért, szarvasokért, lovakért, és hivatásának érzi, hogy - akárcsak a legendák Szent Kristófja - gyerekeket szolgáljon, vállán hordozza őket. Különös "perverzióit" mitikussá növeli magában, sorsát, sőt az egész világ sorsát e hivatás- és végzettudat torzító tükrében látja. A regénynek távlatot, különös atmoszférát ad, hogy az író történelmi összefüggésben mutatja meg az emberien szörnyeteg Tiffauges tévelygését az embertelenségben, a hitleri téboly apokalipszisában. A helyszín - többek között - Göring vadászparadicsoma és egy ősi porosz vár, ahol gyerekeket nevelnek az SS utánpótlására.
