Molnár V. József - Az emberélet szentsége

"E könyvben az emberélet szentséges voltát igyekszem beláthatóvá tenni. Annak a társadalomnak a szokásait, amelyben az ember az életet, és az őt "eltartó" teremtett mindeneket Isten ajándékának tekintette, s aképpen is bánt vele, becsülte meg. Azt a ma már csak szórványban föllelhető életformát, amelyben a született gyermeket áldásként fogadta a család, s a templomi keresztelő mellett a Nappal (Őrség, Göcsej) és a Holddal (gyimes) is megáldatta; azt a közösséget, amelyben a szülőanyának a Boldogasszony minden bajtól megóvó ágyát készítették el, s a gyermek bölcsőjének is szentséges szerepe adódott; amelyben házasságra fészeknyi gyermek okán léptek a különnemüek, s nászuk - amelyet a madarak január végi násza kapuzott, s az ezt követő Mária mennyegzője játék áldott - Isten közelében. a ház fönt-jében, a padláson történt. Azt az életformát, amelyben minden megpróbáltatást Istentől eredőnek tartott és fogadott el az ember, s éppen ezért javát, épülését szolgálta; amelyben a halált nem tartotta pusztulásnak, hanem annak , ami a földi élet utolsó átváltozását hozta, s készület előzte meg, várakozás"
Molnár V. József