Első regényében, a Sáraranyban, Móricz Zsigmond a paraszti életet állítja a középpontba. A naturalista színekkel festett Turi Dani lázadó alakja Móricz regényeinek egyik legemlékezetesebb figurája. Következő regényei, a Harmatos rózsa és A galamb papné a jókaias idill, a mikszáthi írói látásmód útját követik, a szerelem ábrázolása háttérbe szorítja a kisvárosi élet szélesebb bemutatását, a politikai élet viharai csak díszletként jelennek meg ezekben a regényekben. A kisvárosi polgári élet teljes képét Az Isten háta mögött-ben rajzolja meg, az elnyomott lelkek kisszerű életének fölényes, ironikus ábrázolása tette remekművé e regényt. A dzsentriélet első bemutatása még romantikus színekkel történik a Kerek Ferkó-ban, amelyben a kunsági népi hagyományok, a folklór regénybe emelésére tett kísérletet. Töredékben maradt a bányászvidék munkásvilágát bemutató regénye, a Jószerencsét. A hatalmas tablónak tervezett regényt a háború kitörése miatt hagyta félbe, és egy évtizeddel később változatlanul, befejezetlenül publikálta.
