A szerző - a hazai ortodox művészet kutatója és kiváló ismerője - az Ortodox falképek Magyarországon (9426109) című kötetének párdarabjában folytatja a hazai emlékanyag bemutatását az ikonosztázionokkal. ; Nálunk az ikonosztázionok készítésének virágkora a 18. század - ebből az időből maradt fenn a legtöbb alkotás. Az ikonosztázion valójában ikonfalat jelent, mely építészeti, festészeti - és faragványai révén - szobrászati munkák együttese. Magyarországon 71 templomban és kápolnában láthatók ezek a művek, amelyek a keletiekkel összehasonlítva sajátos vonásokat mutatnak. Ez egy felől abból adódik, hogy nálunk, a keleti és a nyulgati kultúra találkozási pontján erőteljesen érvényesült a nyugati stílusjegyek hatása, másfelől ezek a művek "nemzeti" sokszínűséget mutatnak: görögök, románok, bolgárok, szerbek megrendelésére készültek. A könyv először a 18. század elejétől a 20. századig, időrendben haladva tekinti át készítésük történetét, bemutatva a főbb típusokat is, a második rész pedig ikonográfiai számbavétel, katalógus, pontos, szakszerű leírásokkal. Ez utóbbi a települések nevének betűrendjében sorra veszi az ikonosztázionokat (előbb a templomokét, majd a kápolnákét), és tartalmazza az állványzatra, a méretre, a festésre, a készítés idejére, a készítőre, a faragványokra, a képi díszítésre (technikájára, korára, festőjére stb.) vonatkozó adatokat, valamint utal az irodalomjegyzékben található tételekre is. Bibliográfia, helység- és művésznév-mutató, továbbá angol nyelvű összefogaló teszi teljessé a kötetet, amely - a magyarországi posztbizánci egyházművészet e tárgytípusának első felmérése.
