A nyomozóriporterség fiatal fogalom az Egyesült Államok, de a világ újságírásában is. Olyan újságírók művelik, akik a közélet legkirívóbb visszásságainak, a nagystílű politikai és gazdasági bűnözésnek, a korrupciónak a leleplezésére vállalkoznak rendőri segédlete nélkül.
Nem egyszerű feladat ez sehol a világon, de az Egyesült Államokban igazán nehéz és hálátlan. Nicholas Gage, e kötet szerzője, sok izgalmas történetének bevezetőjeként arról elmélkedik: hogyan is lesz valakiből nyomozóriporter? Kiváncsiságból? Fölháborodásból? Feltünési vágyból? Jó pénz reményében?
"A költő születik, szónokká pedig válnak az emberek " - állították a régi rómaiak. Mindezt Nicholas Gage a nyomozóriporter munkára vonatkoztatva úgy látja - s egy színes történettel bizonyítja is -, hogy nemcsak a költő, hanem a nyomozóriporter is születik. Különben - ép ésszel - miért hívná ki maga ellen hazájának legsötétebb erőit, miért tenné ki magát napról napra annak, hogy állását veszti és az utcára kerül, mert az alvilágnak sokszor a szerkesztők szobájába is elér a keze.
Az ilyen munkát nem lehet megfizetni, mert ki az, aki nemcsak a kenyerét, hanem puszta létét is kockáztatja X dollárért a hét minden napján. Erre csak elhivatottak képesek, akik egyszerűen nem tudnak másképp élni. Olyan alkatú emberek, akiknek lételemük a mindennapos feszültség és az a tudat, hogy ma is tettem valamit, amire nem mindenki képes, s amit nem mindenki vállal.
A maffiáról a legtöbb embernek még téves nézetei vannak. A maffia már nem egyszerű bűnszövetkezet, hanem ennél sokkal több: életforma, a hatalom egyik vállfaja, legalábbis a világ két országában. Olaszországban és az Egyesült Államokban. Gage lebilincselő történetei is ez bizonyítják.
