Vázsonyi Bálint - Dohnányi Ernő

Dohnányi Ernő hiányzó láncszem a magyar zenetörténet-írásban. A róla szóló könyv csak annyiban érkezik későn, amennyiben századunk első felének egyéb mozzanatai már évek óta az érdeklődő rendelkezésére állnak. Láncszemeket utólag helyükre illeszteni nehéz feladat: hozzá meg kell bontani és helyesen összeilleszteni a látszatra már hiánytalanul kapcsolódó láncot.
Három évvel ezelőtt, a kezdet kezdetén, magánbeszélgetések formájában próbáltam anyagot gyűjteni. Hamarosan észre kellett vennem, hogy Dohnányiról szinte senki nem tud semmit, még azok is csak igen keveset, akik bizonyos időszakokban közelebbről ismerték. Érdekes történeteket szép számban hallottam - adatokat alig. S a kevés adat is szinte mindannyiszor hatványra emelte a kérdőjelek számát. Miután felelős személyek teljes biztonsággal állították például, hogy Dohnányia) 1916-ban, b) 1918-ban, c) 1924-ben költözött vissza Budapestre, ahonnan a) 1919 áprilisában, b) 1919 júniusában, c) egyáltalán nem ment el, beláttam, hogy más utat kell választanom.