A Budapesti Műegyetem Repülőklub egyik alapító tagja, repülőgéptervező és -építőmérnök a harmincas évek szegényes körülményei között alkotta meg a GERLE 13 típusjelzésű sokcélú gépet, amely egyesítette az iskola-, a gyakorló-, a műrepülő- és a túrarepülőgéppel szemben támasztott követelményeket. Már az első sikeres próbarepülések után sorra születtek a rekordjavítási tervek, mert a szerző mindenképp meg akarta törni azt a hitetlenséget, hogy itthon nem tudunk olyan gépet építeni, amellyel külfölddel is fölvehetjük a versenyt. Először egyik sporttársával nekivágott egy földközi-tengeri útnak, majd ezt követte a rekordjavító Budapest-Debrecen-Helsinki-London-Debrecen távolság. E kalandos repülések történetét írta meg közvetlen stílusban a nagy tudású, 92 éves kort megélt sportrepülő, aki közvetlen stílusával beavatja az olvasót a repülőgépépítés egyes fázisain túl, magába az izgalmas repülésbe, annak minden csínja-bínjába is. A Gerle13 útja egyben az egyik legfontosabb dokumentum értékű fejezet a magyar sportrepülés történetéből.
