1944 nyarán és őszén - az országnak március 19-én bekövetkezett német megszállása, majd az október 15-i Szálasi-féle hatalomátvétel után - a magyarországi antifasiszta ellenállási mozgalom mind erőteljesebben bontakozott ki. Egyre többen, munkások és értelmiségiek - közöttük katonatisztek is - rádöbbentek, hogy az országot a biztos pusztulástól csak úgy lehet megmenteni, ha szembefordulnak a hitleri fasizmussal, és a szabadságot a Vörös Hadsereggel vállvetve, fegyveres harccal vívják ki.
A Kommunista Párt vezetésével, a kommunista ifjúmunkások aktív részvételével kiterebélyesedő ellenállási mozgalom szele az egyetemi ifjúságot is megérinti. Az egyetemeken antifasiszta ellenállási csoportok jönnek létre, újságokat adnak ki, röplapokat terjesztenek. Tevékenységükhöz az egyetemi nemzetőr századok révén igyekeznek keretet biztosítani, de a nyilasok ezt felismerve, e félkatonai szervezeteket hamarosan feloszlatják. Az egyetemisták nehéz helyzetbe kerülnek, a nyugatra való kitelepítés veszélye fenyegeti őket. Ekkor alakul meg munkásfiatalokból és egyetemi hallgatókból a Görgey zászlóalj, amely keretet és lehetőséget adott a szervezett antifasiszta ellenállási tevékenység kifejtésére.
Mikó Zoltán vezérkari százados 1944 szeptembere óta részt vett a katonai ellenállásban, és akkori szolgálati beosztása módot adott rá, hogy az antifasiszta fiatalokból egy látszólag "fehér partizán" alakulatot szervezzen, amelyet majd a már felszabadított területen a Vörös Hadsereg hátában vetnek be.
Amikor a véres kegyetlenkedéseiről 1919-ben hírhedtté vált Prónay Pál az országnak ebben a zűrzavaros helyzetében elérkezettnek látta az időt, hogy ismét színre lépjen és különítményt szervezzen, a Görgey-zászlóalj a Prónai-különítmény részeként alakult meg és kettős életet élt. Látszólag a későbbi "fehér partizán" tevékenységre készült, a valóságban pedig a fegyveres szabotázsakciók sorát hajtotta végre a németek ellen, haladó politikusokat, írókat, munkaszolgálatosokat bujtatott, mentett meg a biztos pusztulástól.
A zászlóalj kiképzésére a Börzsönybe került, s bár nagy nehézségek árán, de sikerült felvennie a kapcsolatot a Vörös Hadsereggel, és a görgeysek a szovjet csapatokkal együttműködve sok eredményes akció végrehajtásával hozzájárultak az ország szenvedéseinek megrövidítéséhez.
A könyv a munkásfiatalok és egyetemi hallgatók antifasiszta ellenállásának egy részterületét mondja el, néhány ecsetvonás csupán a magyar ellenállási mozgalom színes tablójához.
Róluk, a Cseres Tibor egyik írásában "Elfelejtett zászlóalj"-nak nevezett ellenállókról, küzdelmeikről, harcaikról ad számot a szerző.
