Duray Miklós geológus, politikus, közíró, nemzetpolitikai szakértő, 1990-től 2010-ig parlamenti képviselő. Született 1945-ben, Losoncon. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban végezte, itt szerzett geológusi diplomát és tett doktori szigorlatot geokémiából. Közéleti tevékenységét az 1960-as ável elején kezdte a kommunista hatalomtól független felvidéki magyar ifjúsági mozgalom szervezőjeként. Az 1970-es évek második felében megalakította a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát, és ennek 1989-ig a szóvívője volt. Aláírta a Charta '77 polgárjogi nyilatkozatot. Kétszer bebörtönözték. 1988-89-ben vendégprofesszor volt az USA-ban. Hazatérte után Csehszlovákiában magyar, lengyel, ukrán, ruszin, német, cigány, horvát részvétellel Együttélés néven megalapította a felvidáki magyarságnak és a csehszlovákiai nemzeti kisebbségeknek (a lengyelnek és az ukránnak) a prágai és a pozsonyi parlamentben legerősebben képviselt pártját. Elsőként kezdeményezte a szlovákiai magyar pártok egyesülését. Az 1998-ban megalakult Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke, ügyvezető alelnöke, majd stratégiai alelnöke. Jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetemen tanít Sopronban. Geológusi szakdolgozatain kívül sok száz közéleti, politológiai publikációja jelent meg, elsősorbgan a nemzetiségi politika, az emberi jogok és a kisebbségi jogok kérdéskörében. Két szépirodalmi és több mint tíz politológiai esszé- és tanulmánykötetet publikált. Írásai számos szakmai gyűjteményben és folyóratban láttak napvilágot Szlovákiában, Magyarországon, Angliában, Franciaországban és az USA-ban. Sok kitüntetés, többek között a Magyar Örökség Díj, a Hűség Díj, a Magyar Művészetért Díj, a Magyar Köztársaság Nagykeresztje birtokosa. Legutóbb, 2010. szeptemberében a Széchenyi Társaság Díjával tüntették ki.
