Vitéz Somogyváry Gyulának, már mint elismert és közkedvelt írónak egyik utolsó és kevésbé ismert történelmi regénye a "Város meg a sárkány". Megjelenése után a 25000 példány rövidesen elfogyott. 1945 óta a mű Magyarországon többé nem jelenhetett meg. A szerző leánya, Somogyváry-Leber Mária, volt szibériai rabtárs, 1956-ban Münchenbe emigrált. Az ő engedélyével jelentette meg Svájcban a DUNA könyvkiadó a "Rajna ködbevész" újabb és a "Város meg a sárkány" 2. kiadását. A könyv jelen, 3. kiadásához alkalmul szolgált a svájci RORSCHACH város és SOPRON, a Civitas Fidelissima társvárosi kapcsolata, hasonlóképpen a szerzőnek már megjelent, az 1921-es népszavazásnak emléket állító történelmi regénye: És mégis élünk I-II., a népszavazás 75. évfordulójára (1996) ugyancsak a DUNA-GILDE kiadó gondozásában. (Az első világháborús trilógia (Virágzik a mandula, Ne sárgulj Fűzfa) 3. kötet "És Mihály harcolt", - amelyet 1990 után nem adtak ki, - a DUNA-GILDE kiadó gondozásában rövidesen sajtó alá kerül. A Város meg a sárkány történelmi regény egy darabka múlt Sopron város XIII. századi ostromáról. Cselekménye a városbíró leánya, Éva és a takácsok céhmestere fia, Miklós tragikusan végződő szerelme keretében játszódik le. Hű ábrázolása a középkori városéletnek, a céhek szerepének. Kitűnő jellemábrázolások, fordulatos, sokszor vidám események az író szép magyar nyelvezetén, olvasmányos, gördülő formában kerülnek az Olvasó elé.
