A Julianus barát Kodolányi János egyik legfigyelemreméltóbb alkotása. 1938-ban írta, abban az időben, amikor már Hitler bevonult Bécsbe, kirobbanóban volt a „szudéta-válság”, s lényegében Csehszlovákia tragédiája megkezdődött. A szomszédos ország tragikus sorsában Kodolányi intő példát látott, és írói eszközeivel figyelmeztetni akarta a közelgő veszedelemre mindazokat, akiknek drága volt Magyarország függetlensége, szabadsága, jövője.
A regény a középkorban játszódik ugyan, de olyan politikai szituációban, amelyben a német-osztrák terjeszkedés ugyancsak veszélyeztette hazánkat, és így az írónak lehetősége nyílt arra, hogy a történelmi regény – a középkor eseményeinek keretében – a nácik elleni gyűlöletét kifejezze. Ugyanakkor az olvas nyomon követi a regény főhősének életútját, és szinte maga is részesévé válik mindannak a történésnek, amelynek során Julianus megvalósíthatja gyermekkora nagy álmát, s eljut a Ázsiában maradt magyarokhoz. Az ő sorsával, küzdelmeivel, kudarcaival és sikerével is példát akar mutatni az író: igazán széppé csak nemes célokért, a köz üdvéért, a népért vállalt áldozatok tehetik az ember életét. A középkor nagyszerű rajza, nyelvi erő, érdekes cselekményesség teszik teljessé a regény értékeit.
