La Fontaine-t kissé egyoldalúan, jobbára csak meséiből ismerjük, pedig számos novellát, anekdotát is versbe szedet. Ezek a sokszor sikamlós, de sohasem ízléstelen széphistóriák már megjelenésükkor nyomban kivívták a hivatalos körök haragját és az olvasóközönség tetszését. Rendszerint egy-egy Boccaccio, Rabalais, Machiavelli tollából származó történeten, vagy a középkor népies francia elbeszéléseinek, a fabliau-knak valamelyikén alapulnak. A Parnasszus "virágról virágra könnyelműn szálldosó pillangója" - ahogy La Fontaine magát jellemezte - azonban kedvére követte szeszélyes ötleteit, és az átvett anekdotát "a maga fűszerével" ízesítette.
La Fontaine széphistóriáinak eddigi legteljesebb magyar gyűjteményét Babits Mihály, Jékely Zoltán és Rónay György szellemes fordításában, Győry Miklós illusztrációival nyújtjuk át az olvasóknak.